Kulturális élet Ukrajnában: Légitámadások és dalok között

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

A háború közepette Ukrajnában virágzik a kulturális élet: a színházi előadások és koncertek reményt és közösséget hoznak a folyamatos légitámadások fenyegetése ellenére.

Inmitten des Krieges blüht das kulturelle Leben in der Ukraine: Theateraufführungen und Konzerte bringen Hoffnung und Gemeinschaft, trotz der ständigen Bedrohung durch Luftangriffe.
A háború közepette Ukrajnában virágzik a kulturális élet: a színházi előadások és koncertek reményt és közösséget hoznak a folyamatos légitámadások fenyegetése ellenére.

Kulturális élet Ukrajnában: Légitámadások és dalok között

Olha Mesheryakova nem tudja, mit hoz a következő év neki, családjának vagy vállalkozásának Ukrajna háború sújtotta fővárosában. Ennek ellenére biztos benne, hogy 2025-ben tucatnyi előadásban vesz részt a kijevi színházakban. A gondolata reményt ad neki.

Remény a nehéz időkben

"Bizonyos elvárást teremt, valamiféle struktúrát és nagy támogatást ad egy olyan időszakban, amikor a világ megbolondult körülöttem. Pontosan tudom, mit fogok csinálni december 23-án, mert már nyáron vettem a jegyeket. Őszintén szólva, reményt és hitet ad a jövőbe. Ez egyfajta varázslat" - mondta Mesheryakova vállalkozó.

A kulturális érdeklődés töretlen marad

Egyáltalán nem ő az egyetlen, aki rajong a színházért. Ahhoz, hogy jegyet kapjon egy népszerű előadásra, több ezer ukránhoz hasonlóan neki is hónapokig kell várnia.

Kijev közepén, egy elsötétített utcán lassan autók haladtak, miközben emberek százai özönlöttek az Ivan Franko Nemzeti Akadémiai Drámai Színház kis, történelmi épülete felé, mindössze néhány száz méterre az elnöki rezidenciától.

A színház mint visszavonulási hely

A teljes körű orosz invázió 2022-es újranyitása óta a színház szinte minden nap elkelt.

Ezalatt az idő alatt maga a színház, szereplői és közönsége is megváltozott. Az igazgató, Jevhen Nyscsuk 2022-ben önkéntesen szolgált a hadseregben, akárcsak sok kollégája. Mindhárom színész, aki Erich Maria Remarque háború utáni regényének adaptációjában, a „Három elvtárs” főszerepét játssza, a fronton volt, és csak egy év múlva térhetett vissza a színpadra.

A színház új felfogása

"Remarque teljesen másképp hangzott. A háború valósága, amely már mindenkit érintett, megváltoztatott minket. Úgy éreztem, megváltozott a közönség felfogása a színházról, több étvágya van hozzá, ehhez az energiacseréhez" - magyarázta Nyscsuk.

Nyscsuk különösen felfigyelt erre a változásra Remarque munkái iránt, mivel kollégáival továbbra is a fegyveres erőkben szolgált. A darabok bemutatása érdekében engedélyt kaptak a parancsnokságuktól a rövid távú szabadságra.

Kulturális előadás a háború ellenére

A háború kitörése óta az Ivan Franko Drámai Színház több mint 1500 előadást szervezett, több mint félmillió nézővel. Tizenhét darab premierjét mutatták be, köztük a „Konotopi boszorkány” című misztikus darabot, amely a szerelem és a hatalom témáit dolgozza fel. A jegyek perceken belül elkeltek, és sok ukrán várólistára tette magát, hogy jegyet kaphasson, amint elérhetővé válnak.

"Több ezer, több tízezer néző akar a színházban lenni. Erre nem találok magyarázatot" - mondta Urivszkij, a színház igazgatója. A legtöbb kijevi színház honlapja és e-ticket szolgáltatása szerint ma már általánosak a teltházas előadások.

Az igazi találkozás a valósággal

Urivszkij hangsúlyozza, hogy nem mindenki azért jön a színházba, hogy elkerülje a háború szomorú valóságát. Gyakran ennek az ellenkezője történik.

"Néha valakinek el kell elmélyednie a jelenben, és meg kell értenie önmagát. Nem kell neki komédia, nincs szüksége a figyelemelterelésre. Komoly párbeszédre van szüksége. Talán a színházban ki kell engedni az érzelmeket" - magyarázta Uryvszkij.

Ha az emberek el is akarnak menekülni a háború elől, gyakran nem tudnak, mivel az előadásokat rendszeresen megszakítják a légiriadó szirénák. A közönségnek el kell hagynia a színház épületét, és a legközelebbi metróállomáson kell biztonságot keresnie. Ha a veszély egy órán belül elmúlik, az előadás folytatódik. Ellenkező esetben az előadásra más napon kerül sor.

A könyvek mint eltűnő pont

Ukrajnában a könyvesboltok száma a háború előtti 200-ról mára csaknem 500-ra nőtt. Közülük a legnagyobb, a Sens a háború közepén nyílt meg Kijev főutcáján. A több mint 57 000 elérhető könyvnek köszönhetően a bolt a nap bármely szakában zsúfolásig megtelt, és idén több mint félmillió vásárlót látogattak. Az áruház rendezvényprogramja hónapokkal előre teljesen lefoglalt.

Az alapító, Oleksiy Erinchak számára logikusnak tűnt egy ilyen nagyszabású projekt megnyitása a háború idején. A háború elején egy kis könyvesbolt tulajdonosa volt, amely az invázió előestéjén nyílt meg. A konfliktus korai hónapjaiban önkéntes központtá vált, és olyan népszerűvé vált, hogy Erinchak új, nagyobb teret fontolgatott.

Az olvasás mint túlélési segédlet

"A könyv a legkényelmesebb módja az időtöltésnek a háború alatt, amikor lehetetlen bármit is megjósolni. Sokan oroszról ukránra váltottak. Próbálják megérteni, mit jelent ukránnak lenni. A könyvek pedig ebben óriási segítséget nyújtanak" - mondta Erinchak.

Az Ukrán Könyvintézet adatai szerint a háború alatt megduplázódott, és elérte a 16%-ot azoknak a felnőtteknek a száma, akik naponta olvasnak könyveket.

"Talán csak a háború, vagy a stressz, és az ember csak elbújik a takaró alá, kinyit egy könyvet, és más világokba utazik, hogy elkerülje az egészet. Vagy nem más világokba utazik, hanem mélyebbre ásnak, hogy megértsék, miért történt ez életünkben. A könyvek pedig valójában nagyon sok választ adnak, amit érezhetsz, megérthetsz, és segítenek jobban érezni magad" - magyarázta Erinchak.

A zene vigasztalásként

Néhány dallal az egyik leghíresebb ukrán banda, az Okean Elzy jubileumi koncertjének vége előtt idén ősszel légicsapást jelentettek be Kijevben.

A közönség egy része bement a metróba menedéket keresni a zenekar kíséretében. Ott, a metró lépcsőjén professzionális hangosítás helyett hangszóróval és csak gitárral folytatódott az előadás - minden slágert több száz hang énekelt.

"Az Okean Elzy 30 éves jubileumi koncertjei a történelmünket tükrözik. 30 éve vagyunk együtt: nagykoncerteken és bunkerekben, stadionokban és lövészárkokban... De nem a helyről van szó, hanem a közösségünkről" – tette közzé később a zenekar Instagram-fiókján.

A teljes invázió óta eltelt közel három év alatt az Okean Elzy frontembere, Svyatoslav Vakarchuk több mint 300 koncertet adott a katonaságnak, gyakran a frontvonalban. A banda közösségi oldalain közzétett néhány videóban tüzérségi hangok hallatszanak, ahogy Vakarchuk a katonáknak énekel. A zenekar szóvivője szerint az Okean Elzy már közel 280 millió UAH-t (6,7 millió USD) adományozott az ukrán fegyveres erőknek.

Kultúra és ellenállás

Az Ivan Franko Drámai Színház is rendszeresen szervez jótékonysági előadásokat, és már több mint 1,2 millió dollárt gyűjtött a fegyveres erők számára. Színpadon helyet kínál azoknak a csapatoknak is, akik az orosz megszállás miatt elvesztették színházukat, vagy akik a kedvezőtlen biztonsági viszonyok miatt már nem tudnak fellépni színházaikban.

A front mögötti városok pezsgő kulturális élete éles ellentétben áll egymással A frontvonalbeli területek helyzete Ukrajna, ahol Oroszország folytatja a területi előnyöket.

Jegor Firsov őrmester, aki 2022 óta harcol az oroszok ellen, általában pozitívan értékeli az aktív kulturális életet, még akkor is, ha a frontvonalak egy része „igazi pokolban” harcol.

„Ami a nőket és a gyerekeket illeti, én és a társaim támogatjuk az elkötelezettséget” – mondta. „Mert az emberek elvonják a figyelmüket a stresszről, és ilyen nehéz időkben valami igazit szeretnének megtapasztalni, a könyvesboltok és a színházak pedig az igazit, az életet képviselik.”

És azokon a ritka napokon, amikor Firsovnak sikerül eljutnia a frontról Kijevbe, koncertekre is ellátogat.

„A kultúra része az életünknek, a háborúról és a szabadidőről egyaránt szól, mert még nekünk, katonáknak is szükségünk van lelki gyógyulásra, el kell terelnünk magunkat ahhoz, hogy kitartóak tudjunk maradni.”