Válasz a központi kérdésre Trump Irán elleni csapásáról

Válasz a központi kérdésre Trump Irán elleni csapásáról

Az Egyesült Államok éjszakai légicsapásai után Irán titkos nukleáris programja ellen a legfontosabb kérdés: mi maradt ebből a programból? A válasz az elkövetkező évtizedekben alakíthatja a régiót, és kulcsfontosságú lehet Donald Trump amerikai elnök azon döntése szempontjából, hogy újabb konfliktust indít a Közel-Keleten.

Az intelligencia bizonytalansága

Ezt a választ azonban bonyolítja a hírszerzési információk kiszámíthatatlan és változékony természete. Egyrészt a nyilvános vita arról nukleáris létesítmények Fordowban, Natanzban és Isfahanban rá kell kényszerítenie Teheránt, hogy nukleáris titkait máshol tárolja. Irán azt állítja, hogy programja teljesen békés, annak ellenére, hogy az ENSZ nukleáris felügyeleti ügynöksége olyan uránrészecskékkel találkozott, amelyek 83%-ig dúsított a fegyverek szintje alatt vannak.

Az atomprogram rejtett elemei

Ha Izrael azt állítja, hogy Irán nukleáris programjának rejtett elemei vannak, akkor azt biztosan nem lehet ugyanazokon a helyeken tárolni, ahol az ENSZ-ellenőrök működnek. Fordow esetében napok óta folynak nyilvános viták arról, hogy mely amerikai bombák hatolhatnak be mély barlangjaiba.

Az atombombához szükséges alapanyagok kicsik: 20 kilogramm erősen dúsított urán elegendő. Egy furgonban több eszköz hozzávalóit is el lehetett tárolni. Ezeket Iránban bárhol el lehetne rejteni. A fegyverek létrehozásának technológiája azonban bonyolultabb, és emberi szakértelmet igényel, amelyet Izrael az elmúlt 10 napban célba vett kulcsfontosságú személyekre célozva.

A megfigyelés kihívása

Nehéz elképzelni, hogy Irán hirtelen képes lenne megtenni ezt az ugrást, miközben az izraeli légierő intenzív bombázása alatt áll, most az Egyesült Államok nyílt részvételével és kiterjedt megfigyelő apparátusával is.

De ez továbbra is bizonytalan, és Izraelnek nem lehet mindkét oldala. Ha azt állítja, hogy Irán programja fejlett és titkos, azzal a kockázattal jár, hogy olyasmi történik, amiről nem tud. Irán összeszerelhette volna valahol az összes szükséges elemet, vagy akár egy atombombát, és csak várt?

A támadásokra és ellenérvekre adott reakciók

Az ellenérv meggyőző: Izrael képes megölni az otthonukban alvó iráni atomtudósokat és katonai kommandósokat – a lakóházak egyes helyiségeit érte a támadások első hulláma június 13-án. Ez jelzi a teheráni parancsnoki struktúra nagy részeibe való behatolás széles és lenyűgöző mélységét. Egyetlen műtét sem tökéletes, és lehetséges, hogy Washington és Tel Aviv sokat tudott a helyzetről.

Nem csak erről volt szó Fordow hegyi erőd ezt eltalálták. Valószínűleg a por leülepedése és a műholdfelvételek egyértelműbbé teszik a kárfelméréseket, további célpontokról fogunk tudni, amelyekről egy héttel ezelőtt még nem tudtunk. Az iráni nukleáris ambíciók ellenzői számára – egy maroknyi iráni keményvonalas képviselő kivételével – ez némi megelégedést jelent.

A fennmaradó kihívások Irán számára

Valószínű azonban, hogy a szombat esti támadások nem ütöttek ki mindent – ​​nem minden szakértőt vagy minden hasadóanyagot. Most az lesz a dolga, hogy folytassuk azt, ami megmaradt – a túlélők üldözése és a lehetőségek keresése arra az esetre, ha a nukleáris projekt pánikba esett elemei hibákat követnének el szétszóródva vagy a romok között kutakodva.

Valószínűleg Irán programjának azok a részei maradnak meg, amelyek ismeretlenek voltak, ha voltak ilyenek. Teherán dönthet úgy, hogy jobb, ha nem fedi fel és nem folytatja ezt a legnagyobb titkot, amíg az izraeli támadások veszélye alábbhagy. Van értelme ezt most, a megfigyelés és a bombázás csúcspontján kirobbantani?

Diplomáciai erőfeszítések és kihívásaik

A diplomácia – ahogyan Trump a Truth Social-on írt késő esti posztjában sugallta – „MOST A BÉKÉNEK IDEJE!” – most újra megjelenik. De a diplomácia arca teljesen megváltozott az egy héttel ezelőttihez képest. Iráni tisztviselők a múlt heti tárgyalások során utaltak a médiának arra, hogy hajlandóak lemondani a dúsításról. Az Iránnal szembeni követelések most a ballisztikusrakéta-programjára összpontosíthatnak, amelynek leszerelését már régóta követeli az amerikai Hawks.

Úgy tűnik, ez már most is gyorsan megtörténik, az Izrael elleni intenzív rakétahasználat és az izraeli csapások eredményeként, amelyek azt állítják, hogy a legtöbb kilövőállást kiszedték.

Az összetett politikai helyzet Iránban

Az, hogy Irán tárgyalási kívánságlistája mostanra jelentősen megváltozott – mivel abból, amit megtartani remélt, annak nagy része megsemmisült vagy bevetésre került – rávilágít arra, hogy Ali Khamenei ajatollah legfelsőbb vezetője előtt álló kihívást jelent. Légtere egy ellenséges légierő kezében van, nukleáris programja súlyosan megsérült, katonai infrastruktúrája és parancsnoksága szétzúzódott, ami folyamatos alkalmazkodást és cserét igényel a túlélés érdekében. Ez korlátozza azonnali, olcsó lehetőségeit válaszért. Az amerikai támaszpontok elleni közvetlen támadások egyszerűen erőszakos amerikai megtorlást vonnának maguk után, és ennyi előrejelzés után hatástalannak bizonyulhatnak.

Aszimmetrikus válaszok és stratégiai türelem

Irán általában aszimmetrikus válaszokat fogadott el, hogy kompenzálja kisebb költségvetését és képességeit. Ezt láthatjuk Európa fővárosaiban és a Hormuzi-szorosban a következő napokban. Iránnak egyszerre kell mutatnia az elrettentés valamilyen formáját, és deeszkalálnia kell a túléléshez.

De Irán azon képessége, hogy hosszú távon gondolkodjon, és stratégiai türelme jót fog tenni neki. Nincsenek valódi választási ciklusok, amelyek akadályoznák az ajatollah döntéshozatalát. Az irániaknak van idejük összeszedni magukat, és reagálni, ha a helyzet megnyugszik.

Az Egyesült Államok szerepe a Közel-Keleten

Az Egyesült Államok viszont gyenge eredményeket tud felmutatni a régióban. Tegnap este elérték azt a kétes megkülönböztetést, hogy mindössze 20 év alatt lebombázták a nemzetek teljes térképészeti söprését Szíriától Afganisztánig. Ám nem sikerült megdönteniük az Aszad-rezsimet Szíriában, és az évekig tartó erőfeszítések ellenére olyan átfogó változásoknak voltak szemtanúi, amelyek megszüntették Irán egyik kulcsfontosságú regionális hatalmát. Leghosszabb háborújuk Afganisztánban megalázó módon végződött. Irak is a tömegpusztító fegyverekről szóló vitatott információkkal kezdett, és évekig tartó pusztítás és veszteség után kudarccal végződött.

Irán nem Irak, és tegnap este nem 2003. március 20-án kezdődött Amerika elhibázott inváziója az ország ellen. Trump iráni ambícióinak nincs alapvető eleme, és célja olyasvalami volt, amelyet a szövetségesek széles körben támogattak, és valószínűleg elérhető volt. Ám az Egyesült Államok megkérdőjelezhető eredményei és a Trump elsöprő erőkifejtését övező arrogancia fokozza a régió aggodalmát az előttünk álló hihetetlen dolgok miatt.