A svájci hadsereg főnöke figyelmeztet: A semlegesség nem véd a fenyegetésekkel szemben!

A svájci hadsereg főnöke figyelmeztet: A semlegesség nem véd a fenyegetésekkel szemben!

Thomas Süssli, a svájci hadsereg főnöke a közelmúltban fenntartásait fejezte ki a jelenlegi biztonsági helyzettel és az ország védelmi képességével kapcsolatban. Az Ukrajna elleni 2022 februári orosz támadás által kiváltott destabilizált geopolitikai helyzet ellenére a svájci politikusok továbbra is viszonylag érintetlenek. Süssli megjegyzi, hogy az ukrajnai konfliktust sokan távolinak tartják, pedig csak két ország - Magyarország és Ausztria - fekszik Svájc és Ukrajna között.

Süssli hangsúlyozza, hogy a társadalom „rázkódásának” hiánya különböző tényezőkre vezethető vissza. Bírálja azt a széles körben elterjedt elképzelést is, hogy Svájc semlegessége automatikusan védelmet nyújt. Nem jelentéktelen az a felelősség, amelyet a hadsereg főnöke visel a csapatokért; Kifejtette, hogy vészhelyzetben csak a katonák egyharmada lesz teljesen felszerelt.

A nemzetközi együttműködés szükségessége

Süssli világossá teszi, hogy Svájc nem védheti meg magát autonóm módon. A kihívásokkal teli biztonsági környezetnek való megfelelés érdekében a hadseregnek átjárhatóan kell együttműködnie más fegyveres erőkkel, ami évtizedek óta része a védelmi stratégiának. A svájci hadsereg nemzetközi együttműködése nemcsak a többi hadsereggel való együttműködést foglalja magában, hanem a légierő gyakorlatait és a katonai béketeremtéshez való hozzájárulást is, például a KFOR részeként a koszovói bevetést.

Svájc rendszeresen edz külföldi kiküldetéseken, például éjszakai és alacsony szintű járatokon Nagy-Britanniában. A hadsereg humanitárius műveletekben is részt vesz, mint például a 2023-as görögországi erdőtüzek támogatásában. Süssli azonban ezen erőfeszítések ellenére is alábbhagyta a várakozásokat, tekintettel arra, hogy 2050-ig tarthat az ország teljes védelmi készenléte, ha a bruttó hazai termék egy százalékát csak 2032-től vagy 2035-től fektetik be.

Védelmi kiadások és biztonsági aggályok

Aggodalomra ad okot a védelmi kiadások alakulása is, amely az 1990-es GDP 1,6%-áról 2024-re mindössze 0,67%-ra esett vissza. Ez összesen 144 milliárd frankos hiányt jelent, amely már nem fedezi a modern hadsereg működési költségeit. Martin Pfister, a védelmi minisztérium újonnan megválasztott vezetője hangsúlyozta, hogy meg kell erősíteni a hadsereg védelmi képességét Svájc értékeinek és intézményeinek védelme érdekében.

A Pfister azt tervezi, hogy 2032-re a GDP 1%-ára emeli a védelmi kiadásokat. A katonai képességet, amelyet gyakran a „Svájcnak nincs hadserege, ez egy hadsereg” mottóval jellemeznek, sok tartalékos és az otthoni felszerelésük támogatja. A légvédelem kiterjesztése, valamint a szomszédos országokkal és nemzetközi szervezetekkel, például a NATO-val való együttműködés is napirenden van a fontos technológiákhoz való hozzáférés biztosítása és a biztonsági architektúra megerősítése érdekében.

Összességében egyértelmű, hogy a svájci hadseregnek komoly kihívásokkal kell szembenéznie, és sürgősen átfogó előkészületekre és a védelmi képességbe történő beruházásokra van szükség ahhoz, hogy lépést tarthasson a nemzetközi fejleményekkel. Ezek a megállapítások alátámasztják, hogy el kell gondolkodni Svájc fegyverkezési és biztonsági stratégiáján, és ennek megfelelően módosítani kell.

További információkért és háttérinformációkért olvassa el a riportokat Kis újság, VTG és délnémet újság olvas.