A nyelv titkos eredete: Hogyan kötnek össze minket a hangok!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Egy nemzetközi kutatócsoport 131 nyelven vizsgálja az emberi nyelv eredetét és az univerzális hangokat.

Ein internationales Forschungsteam untersucht den Ursprung menschlicher Sprache und die universellen Laute in 131 Sprachen.
Egy nemzetközi kutatócsoport 131 nyelven vizsgálja az emberi nyelv eredetét és az univerzális hangokat.

A nyelv titkos eredete: Hogyan kötnek össze minket a hangok!

Egy lenyűgöző tanulmányban egy nemzetközi kutatócsoport azt találta, hogy a fájdalom hangjai, mint például az „ah” vagy „ajj”, sok kultúrában hasonló magánhangzókat használnak, míg az öröm és az undor kifejezései igen eltérőek. A nyomozást ben tették közzéAz Amerikai Akusztikai Társaság folyóirataKatarzyna Pisanski társszerző vezette, és alapvető betekintést nyújthat az emberi nyelv eredetébe, amely legalább 250 000 évvel ezelőtt jelent meg. A nyelvészek úgy vélik, hogy minden embernek van egy közös gyökere, ami kérdéseket vet fel a nyelv „miért” és „hogyan” felől. Vienna.at jelentették.

Közös jellemzők és nyelvi fejlődés

A tanulmány azt is kimutatta, hogy sok gyerek használ hasonló hangokat az „anya” és az „apa” kifejezésre különböző nyelveken, mivel ezeket a hangokat a babák könnyen kiadják. Johann-Mattis List nyelvész a passaui egyetemről hangsúlyozza, hogy szinte minden kultúrában van egy szó a „vörösre”, ami egyetemes felfogást jelez. A kutatás azt is megvizsgálja, hogy a nyelvi elemek hogyan kapcsolódnak a formákhoz és a textúrákhoz, ami érdekes betekintést nyújt az emberek kommunikációjába az evolúció során. ARD alfa.

A nyelvészek felfedezték, hogy nem csak egy „nyelvi gén” segíti az emberi kommunikációt. Ehelyett a nyelvi képesség genetikai és kulturális tényezők által alakított hosszú evolúció eredménye. Angela D. Friederici, a Max Planck Intézet munkatársa azt állítja, hogy az emberi agy sajátos szerkezete és struktúrái döntő fontosságúak a nyelv fejlődésében. Tanulmányok azt mutatják, hogy a csecsemők már csecsemőkorukban is kísérleteznek hangokkal, és akusztikusan utánozzák anyanyelvük intonációs dallamát, ami fontos alapja a későbbi nyelvtanulásnak. Ez azt mutatja, hogy az emberiség nemcsak nyelven keresztül tud kommunikálni, hanem identitását is formálja.