Carney: Trumpot már nem érdekli Kanada annektálása

Carney: Trumpot már nem érdekli Kanada annektálása

Mark Carney kanadai miniszterelnök kedden azt mondta, Kanada már nem hiszi el, hogy Donald Trump amerikai elnök érdekelt abban, hogy Kanada legyen az 51. szövetségi állam.

Nincs szó annektálásról

Arra a CNN-nek, Christiane Amanpournak a kérdésére, hogy Trump továbbra is azt mondja, hogy be akarja-e csatolni Kanadát, Carney azt válaszolta: "Nem, nem teszi". Hozzátette: "Csodálja Kanadát. Joggal mondhatjuk, hogy egy ideje vágyott Kanadára."

Korábbi nyilatkozatok Kanadáról

Nem ez az első alkalom, hogy egy tisztviselő az ország annektálását befejezettnek nyilvánítja. Május 22-én Peter Hoekstra, az Egyesült Államok kanadai nagykövete azt mondta a CBC-nek, a CNN közvetítő partnerének, hogy "Donald Trump már nem arról beszél, hogy" Kanada lesz az 51. szövetségi állam. Néhány nappal később azonban Trump közzétette a közösségi médiában, hogy Kanadának ténylegesen az 51. állammá kellene válnia, amely profitálhat a javasolt rakétavédelmi rendszeréből.

Változások az USA-val való kapcsolatokban

Carney többször is hangsúlyozta, hogy Kanada és az Egyesült Államok közötti régi, szoros partnerségnek „vége van”. Mandátumát európai partnerekkel kezdte az Egyesült Királyságban és Franciaországban, sőt Ausztráliával együtt dolgozott a kanadai sarkvidék új radarrendszerein.

Megnövekedett védelmi kiadások

Carney ennek ellenére elismerte, hogy Trump arra ösztönözte Kanadát, hogy növelje védelmi kiadásait, különösen azért, hogy teljesítse a NATO-tagok védelmi kiadási célját. „Az elnök számos kétoldalú kapcsolat átalakítására összpontosít” – mondta Carney Amanpournak. "A NATO-ban vagyunk. Arra összpontosít, hogy minden tag, így Kanada is kifizesse a rá eső részt. Azt hiszem, most ezt csináljuk."

Trump befolyása a Közel-Keleten

Carney azt is kijelentette, hogy Trumpnak megvan a lehetősége arra, hogy döntő legyen a közel-keleti helyzettel kapcsolatban. Noha a régió átfogó békéje a végső cél – tette hozzá –, a jelenlegi prioritás az "alapok" megvalósítása kell, hogy legyen: a tűzszünet, a humanitárius segítségnyújtás teljes újraindítása és a Gázai övezetben fogva tartott összes túsz szabadon bocsátása.

Irán válasza a katonai akciókra

"Más helyzetekben használta befolyását és az Egyesült Államok hatalmát. Ezt most láttuk Iránban. Lehetőséget teremt a fejlődésre, és erkölcsi kötelesség a továbblépés" - tette hozzá Carney.

A kanadai kormányfő méltatta Irán "arányos" válaszát is az Egyesült Államok három nukleáris telephelyének bombázására: egy regionális amerikai katonai bázis elleni rendkívül kiszámítható támadást, amelyet nagyrészt elfogtak. "A katonai akció egyben Irán diplomáciai lépése volt. Nyilvánvalóan nem üdvözöljük az ellenségeskedést és a reakciókat, de arányos volt, enyhítő és összehangoltnak tűnt" - zárta szavait Carney.