Karner védi a deportálásokat: Ausztria úttörő az EU-ban!

Karner védi a deportálásokat: Ausztria úttörő az EU-ban!

Gerhard Karner (ÖVP) belügyminiszter Armin Wolfnak adott konfrontatív interjújában az ausztriai deportálások jelenlegi helyzetéről nyilatkozott. Karner szerint a deportálások száma 2025 első felében az előző évivel megegyező szinten, 6554 fő volt, a deportálások mintegy fele önkéntes volt. „Naponta 35 embernek kell elhagynia Ausztriát” – magyarázta Karner, és „nagyon jó és rendezett mérlegként” jellemezte a számokat. beszámol arról, hogy....

A deportáltak mintegy fele bűnözővé vált, amit Karner a csempészek és az illegális migráció elleni küzdelem fontos szempontjaként emelt ki. A Szíriába tervezett deportálások azonban komoly aggályokat vetnek fel. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a közelmúltban ideiglenesen leállította az ilyen kitoloncolásokat egy elítélt terrorista hazaszállítása miatti felháborodást követően. Karner a megállást „ideiglenes intézkedésnek” minősítette, és hangsúlyozta, hogy minden előkészületet megtesznek a jövőbeli Szíriába való kitoloncolásra. , mondta a korona.

Kiutasítási politika és önkéntes visszatérés

Az interjúban Karner arról a körülbelül 500 emberről is beszélt, akik elfogadták a Szíriába való önkéntes visszatérés ajánlatát. A visszatérési tanácsok észrevehetően javultak a korábbi évekhez képest, amikor „lassú” volt. Nem zárható ki azonban a kényszerű visszatérés sem Szíriába. Elutasította továbbá az ENSZ felhívását, hogy vizsgálják ki a Szíriába deportált, azóta eltűnt férfi hollétét: "Ez nem a mi dolgunk". , folytatta Karner.

Karner a deportálási politika bírálatában irányvonala megerősítését látja. Kijelentette, hogy Ausztria volt az első uniós ország, amely aktív deportálást hajtott végre Szíriába. 2024-ben egy terrorizmusért elítélt bűnözőt deportáltak Szíriába, akinek aztán nyoma veszett a háború sújtotta országban. A menekültekkel foglalkozó civil szervezetek megkönnyebbülésüket fejezték ki a deportálások leállításakor, mert Szíriában nem biztosították az alapvető emberi jogokat , kiemeli a koronát.

Az EU menekültügyi tervei

Az EU várható kitoloncolási reformjának messzemenő kontextusában az EU Bizottsága új „visszatérési rendeletet” tervez, hogy felgyorsítsa az elutasított menedékkérők tagállamokon belüli kitoloncolását. A rendelet egységes megoldást kíván teremteni minden EU-tagállam számára, és előírja, hogy az elutasított menedékkérőket egy uniós tagállam átadhatja egy másik tagállamnak, amely ezt követően végrehajtja a kitoloncolást. , számol be a ZDF.

A menekültügyi és migrációs csomagban (CEAS) ez idáig nem foglalkoztak a visszatérésekkel, mert nem sikerült konszenzusra jutni. A javaslat célja a már meglévő problémák megoldása és a deportálások számának növelése. Ez az ország elhagyására kötelezett személyek könnyebb fogva tartásához is vezethet, amit a kritikusok problémásnak tartanak. A harmadik országokban található visszatérési központok szintén javasolt modellek az EU-ba irányuló migráció fenntartható csökkentésére, bár e központok hatékonysága továbbra is kérdéses. , folytatta a ZDF.

Összességében az ausztriai és az EU-beli helyzet azt mutatja, hogy milyen összetettek a kihívások a migráció és a menekültügy területén. A bejelentett szakpolitikai intézkedésekkel és a folyamatos párbeszéddel azonban a hatóságok elkötelezettek a helyzet javítása iránt.