100 nap kormányzás: haladás a gazdálkodóknak vagy leállás Ausztriában?

100 nap kormányzás: haladás a gazdálkodóknak vagy leállás Ausztriában?

2025. június 6-án Ausztria több mint 100 napos újonnan megalakult kormányra tekint vissza. A kormánykoalíció fontos szereplői Elisabeth Stocker (ÖVP), Andreas Babler (SPÖ) és Beate Meinl-Reisinger (NEOS). A kormány magas célokat tűzött ki maga elé: előrelépést, átláthatóságot és reformokat ígér a lakosságnak. A kérdés azonban továbbra is az, hogy ezek az ígéretek valóban változásokat eredményeznek-e a polgárok és a társadalom számára. A kritikusok attól tartanak, hogy a bejelentések ellenére hiányoznak a konkrét intézkedések.

A helyzet különösen nagy kihívást jelent a helyi gazdálkodók számára. Számos nehézséggel néznek szembe, amelyek veszélyeztetik létüket. A magas energiaárak, az erősödő környezetvédelmi előírások, az olcsóbb Ukrajnából származó import és a civil szervezetek növekvő befolyása nyomás alá helyezik a gazdálkodókat. Sokan közülük a túlélésért küzdenek, aminek politikai dimenziói is vannak: a vidéki középosztály összeomlása messzemenő következményekkel járhat a vidéki társadalomra nézve.

Az uniós politika és a fenntarthatóság a fókuszban

Európai szinten az EU átfogó környezetvédelmi szabványokat adott ki rendeletek és irányelvek formájában. E rendeletek végrehajtása minden tagállam számára kötelező. A cél a minimális környezetvédelmi normák biztosítása és a „környezeti dömping” megelőzése. Az EU politikájának központi eleme a Közös Agrárpolitika (KAP), amelynek célja a gazdálkodók támogatása, a stabil élelmiszerellátás garantálása és a klímaválság leküzdése. Ezzel összefüggésben úgy döntöttek, hogy 2030-ra legalább 55%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest, ami a szövetségi kancellária jelentése szerint az EU 2050-ig szóló klímasemlegességi stratégiájának része.

Az osztrák kormány célja a klímasemlegesség elérése 2040-re az uniós követelmények teljesítése érdekében. Ez a célkitűzés a szövetségi alkotmányos törvényben gyökerezik, és a 2011 óta létező klímavédelmi törvény (KSG) támogatja. Ausztria a „kétpilléres elvet” követi, amely magában foglalja mind az éghajlat védelmét, mind az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást.

Maga a klímaváltozás már Ausztriában is jól látható: 1980 óta az éves átlaghőmérséklet közel két Celsius-fokkal emelkedése, a melegebb napok és a hótakaró időtartamának csökkenése látható jelek. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület szerint ezek a fejlemények riasztóak, és cselekvésre van szükség a nemzetközileg érvényes klímacélok eléréséhez. A cél a globális hőmérséklet-emelkedés hosszú távú korlátozása.

Ausztria ambíciói az ENSZ Biztonsági Tanácsában

Ausztria újabb politikai lökést ad az ENSZ Biztonsági Tanácsának. A NEOS ezt külpolitikai mérföldkőnek minősítette, míg a kritikusok az adófizetők pénzének pazarlásának tartják a kezdeményezést. A tervezett Biztonsági Tanácsi hely kérdéseket vet fel Ausztria tényleges előnyeivel és befolyásával kapcsolatban. Egy ilyen lépés azonban megerősítheti az ország nemzetközi szerepét, és széles körű politikai támogatást igényel.

Ausztria azzal a kihívással néz szembe, hogy belpolitikai ígéreteit összekapcsolja az EU külső követelményeivel és a globális klímacélokkal. Az elkövetkező hónapokban döntő jelentőségű lesz, hogy a kormány képes lesz-e sikeresen ötvözni ezeket az összetett kérdéseket, miközben kezeli a helyi gazdálkodók és a lakosság egésze előtt álló kihívásokat.