Suche
Mein Konto
Trump találkozik az ICC-vel! Szankciók a női bírókkal szemben a nyomozás miatt
Az Egyesült Államok kormánya szankciókat rendelt el az ICC négy női bírójával szemben. Trump bírálja az amerikai katonákkal és Izraellel kapcsolatos vizsgálataikat.
Trump találkozik az ICC-vel! Szankciók a női bírókkal szemben a nyomozás miatt
2025. június 5-én az Egyesült Államok kormánya Donald Trump elnöksége alatt szankciókat rendelt el a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) négy bírájával szemben. Ez a döntés az ICC által Afganisztánban tartózkodó amerikai katonák és magas rangú izraeli politikusok ellen indított vizsgálatok közepette született. A szankciók közé tartozik a vagyon befagyasztása, valamint az amerikai állampolgárok és amerikai vállalatok megtiltása, hogy az érintett bírákkal üzleteljenek.
A kifejezetten szankcionált bírák Solomy Balungi Bossa Ugandából, Luz del Carmen Ibáñez Carranza Peruból, Reine Alapini-Gansou Beninből és Beti Hohler Szlovéniából. Vezető amerikai politikusok, köztük Marco Rubio külügyminiszter, támogatták a szankciókat, és az Egyesült Államok és Izrael elleni Nemzetközi Büntetőbírósági eljárás leállítását kérik. Trump elnök azzal indokolta lépését, hogy a Bíróság visszaél megszerzett hatalmával azáltal, hogy megalapozatlan elfogatóparancsot ad ki.
A szankciók háttere
Az ICC, amely 2002 óta felelős a legsúlyosabb bűncselekmények, köztük a népirtás és a háborús bűncselekmények üldözéséért, 2024 novemberében elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joav Galant volt védelmi miniszter ellen. Trump azonban komoly aggodalmának ad hangot az ICC joghatóságával és az amerikai személyzet ellen folyó nyomozásokkal kapcsolatban.
A bírákkal szembeni szankciók mellett Trump kemény intézkedéseit a Netanjahu ellen korábban kiadott elfogatóparancsokra is alapozza, amelyeket politikailag motiváltnak és erkölcstelennek tart. A kritikusok, köztük António Costa, az EU Tanácsának elnöke arra figyelmeztetnek, hogy ezek a szankciók veszélyeztethetik az ICC függetlenségét.
Politikai reakciók
A szankciókra megosztottak a reakciók. Míg Gideon Saar izraeli külügyminiszter üdvözölte az amerikai intézkedéseket, és bírálta a Bíróságot tettei miatt, az európai politikusok aggodalmukat fejezték ki. Hangsúlyozzák, hogy Németország, mint az ICC szerződő állama elméletileg köteles lenne végrehajtani a Netanjahu elleni elfogatóparancsot, ha a Szövetségi Köztársaságba látogatna.
A legutóbbi szankciók ugyanazt a politikai irányvonalat követik, amelyet Trump első hivatali ideje alatt követett. Az általa akkor az ICC-vel szemben kiszabott szankciókat utódja, Joe Biden 2021-ben feloldotta. Tavaly az ICC szankcionálásáról szóló törvényjavaslat megbukott az Egyesült Államok Kongresszusában, ami még jobban illusztrálja a Bíróság körüli összetett politikai és jogi összefonódásokat.
Összefoglalva, a mostani eset azt mutatja, milyen feszült a viszony az USA és az ICC között, különös tekintettel az amerikai állampolgárok és közeli szövetségeseik, például Izrael elleni eljárásokra. Az ICC továbbra is vitatott téma a nemzetközi joggyakorlatban, ahol az USA, Izrael és Oroszország különleges szerepet tölt be nem szerződő államként.