Karner Párizsban: Biztosítsák az EU határait és állítsák meg az illegális migrációt!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Gerhard Karner belügyminiszter Párizsban találkozik francia kollégájával, Bruno Retailleau-val, hogy megvitassa a migráció és a csempészek elleni intézkedéseket.

Innenminister Gerhard Karner trifft in Paris seinen französischen Kollegen Bruno Retailleau, um Maßnahmen gegen Migration und Schlepper zu besprechen.
Gerhard Karner belügyminiszter Párizsban találkozik francia kollégájával, Bruno Retailleau-val, hogy megvitassa a migráció és a csempészek elleni intézkedéseket.

Karner Párizsban: Biztosítsák az EU határait és állítsák meg az illegális migrációt!

Gerhard Karner (ÖVP) belügyminiszter Párizsba utazik, hogy találkozzon francia kollégájával, Bruno Retailleau-val. Az [oe24] jelentése szerint a találkozó középpontjában az illegális migráció és a csempészek elleni közös intézkedések állnak. Karner hangsúlyozza, hogy meg kell védeni az EU külső határait, és növelni kell az Európából történő kitoloncolásokat, amit a közös európai menekültügyi rendszer (CEAS) szempontjából kulcsfontosságúnak tart.

A beszélgetés másik központi témája az EU Menekültügyi és Migrációs Paktumának végrehajtásának sürgőssége. Hangsúlyozzák, hogy az EU külső határainak nyitott szerkezete lehetővé teszi a migránsok számára, hogy menedékjog iránti kérelmet nyújtsanak be, még akkor is, ha a kérelmek közül sokat később elutasítanak. Ezt a problémát felismeri az EU Bizottsága, amely egy új KEMR-en dolgozik, amelynek részleteit Ursula von der Leyen bizottsági elnök szeptember 23-án tervezi bemutatni – olvasható az [FPOE] tájékoztatójában.

Az európai migrációs politika kihívásai

A jelenlegi migrációs helyzetből adódó kihívások sokrétűek. A dublini megállapodás a menedékkérelmek felelősségét arra az uniós országra bízza, amelybe a migráns először belép. Az olyan országok, mint Görögország és Olaszország, különösen sérülékenyek, mivel gyakran ezek szolgálnak első kikötőként. Ezzel szemben Ausztria és Németország is szenved a menedékkérők nagy számától, pedig nem a külső határon tartózkodnak.

Továbbra is különösen súlyos probléma az illegális migránsok kitoloncolásának nem megfelelő száma. 2019-ben 514 000 harmadik országbeli állampolgár kapott utasítást az ország elhagyására, de csak 162 000 hagyta el az EU-t. Ez azt jelenti, hogy több mint 650 000 harmadik országbeli állampolgár él továbbra is illegálisan az EU-ban. A jelenlegi rendszerre nehezedő nyomás egyre nő, mivel hiányoznak a tényleges gyakorlati megoldások a helyzet javítására, amit az [FPOE] elemzései egyértelműen kirajzolnak.

A legális migráció, mint megoldás

A migrációs vita másik szempontja a legális migrációs útvonalak létrehozásának szükségessége. Az áttelepítések révén a védelemre szorulók közvetlenül az EU-ba kerülhetnek, ami csökkentené a csempészektől való függést. 2019-ben például mintegy 31 000 ember érkezett az EU-ba letelepítés útján, ugyanakkor több mint 720 000 menedékkérelmet nyújtottak be.

Emellett az EU-n kívüli országokból származó magasan képzett munkavállalók fontosak az európai gazdaság számára. 2023-ban körülbelül 89 000 ember kapott EU-kékkártyát, a legnagyobb arányban Németország adta ki. Ez a legális út fontos a munkaerőpiac számára, amint azt az [Eurostat] legfrissebb statisztikái mutatják. A képzett szakemberek EU-ba vonzásának szükségessége továbbra is fontos szempont a migrációs politika összefüggésében.

A Karner és Retailleau közötti közelgő párbeszéd döntő fontosságú lehet az EU jövőbeli migrációs politikája szempontjából. A két miniszter azzal a kihívással néz szembe, hogy hatékony megoldásokat kell végrehajtani, amelyek egyszerre biztosítják a külső határok biztonságát és javítják a migráció jogi kereteit.