Karner Párizsban: Biztosítsák az EU határait és állítsák meg az illegális migrációt!
Gerhard Karner belügyminiszter Párizsban találkozik francia kollégájával, Bruno Retailleau-val, hogy megvitassa a migráció és a csempészek elleni intézkedéseket.

Karner Párizsban: Biztosítsák az EU határait és állítsák meg az illegális migrációt!
Gerhard Karner (ÖVP) belügyminiszter Párizsba utazik, hogy találkozzon francia kollégájával, Bruno Retailleau-val. Az [oe24] jelentése szerint a találkozó középpontjában az illegális migráció és a csempészek elleni közös intézkedések állnak. Karner hangsúlyozza, hogy meg kell védeni az EU külső határait, és növelni kell az Európából történő kitoloncolásokat, amit a közös európai menekültügyi rendszer (CEAS) szempontjából kulcsfontosságúnak tart.
A beszélgetés másik központi témája az EU Menekültügyi és Migrációs Paktumának végrehajtásának sürgőssége. Hangsúlyozzák, hogy az EU külső határainak nyitott szerkezete lehetővé teszi a migránsok számára, hogy menedékjog iránti kérelmet nyújtsanak be, még akkor is, ha a kérelmek közül sokat később elutasítanak. Ezt a problémát felismeri az EU Bizottsága, amely egy új KEMR-en dolgozik, amelynek részleteit Ursula von der Leyen bizottsági elnök szeptember 23-án tervezi bemutatni – olvasható az [FPOE] tájékoztatójában.
Az európai migrációs politika kihívásai
A jelenlegi migrációs helyzetből adódó kihívások sokrétűek. A dublini megállapodás a menedékkérelmek felelősségét arra az uniós országra bízza, amelybe a migráns először belép. Az olyan országok, mint Görögország és Olaszország, különösen sérülékenyek, mivel gyakran ezek szolgálnak első kikötőként. Ezzel szemben Ausztria és Németország is szenved a menedékkérők nagy számától, pedig nem a külső határon tartózkodnak.
Továbbra is különösen súlyos probléma az illegális migránsok kitoloncolásának nem megfelelő száma. 2019-ben 514 000 harmadik országbeli állampolgár kapott utasítást az ország elhagyására, de csak 162 000 hagyta el az EU-t. Ez azt jelenti, hogy több mint 650 000 harmadik országbeli állampolgár él továbbra is illegálisan az EU-ban. A jelenlegi rendszerre nehezedő nyomás egyre nő, mivel hiányoznak a tényleges gyakorlati megoldások a helyzet javítására, amit az [FPOE] elemzései egyértelműen kirajzolnak.
A legális migráció, mint megoldás
A migrációs vita másik szempontja a legális migrációs útvonalak létrehozásának szükségessége. Az áttelepítések révén a védelemre szorulók közvetlenül az EU-ba kerülhetnek, ami csökkentené a csempészektől való függést. 2019-ben például mintegy 31 000 ember érkezett az EU-ba letelepítés útján, ugyanakkor több mint 720 000 menedékkérelmet nyújtottak be.
Emellett az EU-n kívüli országokból származó magasan képzett munkavállalók fontosak az európai gazdaság számára. 2023-ban körülbelül 89 000 ember kapott EU-kékkártyát, a legnagyobb arányban Németország adta ki. Ez a legális út fontos a munkaerőpiac számára, amint azt az [Eurostat] legfrissebb statisztikái mutatják. A képzett szakemberek EU-ba vonzásának szükségessége továbbra is fontos szempont a migrációs politika összefüggésében.
A Karner és Retailleau közötti közelgő párbeszéd döntő fontosságú lehet az EU jövőbeli migrációs politikája szempontjából. A két miniszter azzal a kihívással néz szembe, hogy hatékony megoldásokat kell végrehajtani, amelyek egyszerre biztosítják a külső határok biztonságát és javítják a migráció jogi kereteit.