Obama figyelmezteti: Trump megtámadja a véleménynyilvánítás szabadságát - mit jelent ez számunkra?

Obama figyelmezteti: Trump megtámadja a véleménynyilvánítás szabadságát - mit jelent ez számunkra?

A jelenlegi beszédben Barack Obama arra kérte az Egyesült Államok médiavállalatait, hogy védjék meg magát a véleménynyilvánítás szabadságát fenyegető „állami kényszer” ellen. A [Kleinezeitung.at] szerint Obama hangsúlyozta, hogy ezt a szabadságot az első alkotmányos kiegészítés garantálta. Nyilatkozatait megerősítette a korábbi "Washington Post" kommentátor, Karen Attiah, amelyet a fegyveres erőszakról és a "Fehér -Amerika" tétlenségéről szóló kritikus nyilatkozatok szerint engedtek szabadon. Obama közzétette a „New York Times” jelentését, amelyben Attiah elbocsátását megvitatják, és megállapították a kapcsolatot a viselkedésével való reakció és a Trump kormányának a médiakritikával szembeni szigorító éghajlat között.

A Trump adminisztráció egyre inkább a kritikusok ellen cselekedett a közelmúltban. Például Trump az állítólagos rágalmazás miatt 15 milliárd dollárra (kb. 12,7 milliárd dollárra) beperelte a „New York Times -t”. Dicsérte az ABC azon döntését is, hogy lebontja Jimmy Kimmel késő esti showját, amely túl kritikusan kommentálta a volt elnök környezetét. Ironikus módon Obama azzal vádolja a Trump kormányát, hogy az úgynevezett "Cank Culture" -hez fordult, amelyet korábban bírált. Ez a kultúra leírja a társadalmi ostobaság egy olyan formáját, amelyet a kormány egyre inkább használ a kellemetlen szavazatok ellen.

A kurzus törlése a Columbia Egyetemen

A nyomás szabadságra gyakorolt ​​hatásainak további példája a Columbia Egyetemen a "faj, média és nemzetközi ügyek" tanfolyam törlése. Attiah, aki szintén az egyetemi oktatóként dolgozott, most ingyenesen kínálja a kurzust, és bírálja az egyetemi adminisztráció hiányát. Ezt a lemondást a Trump elnök által a Palestini-támogatásokkal szemben gyakorolt ​​nyomásnak tekintik, a [NewSone.com] szerint. Attiah független vitát követel, és hangsúlyozza, hogy a médiaműveltségnek nem kell az intézményi korlátozásoktól függnie.

Ezek a fejlemények szemléltetik az aggasztó tendenciát, amelyben a fekete oktatók független kurzusokat kínálnak annak érdekében, hogy elősegítsék a történelmi gondolatokat a jóváhagyott narratívákon túl. Attiah mellett Dr. Marvin Dunn hasonló kezdeményezést indított, amelyben a fekete történetet engedély nélkül tanítja. Ez a tendencia megmutatja, hogy a közösségi alapú oktatási megközelítések hogyan tekintik a növekvő ellenállást az autoritáriusnak tekintett tudományos légkörrel szemben.

A véleménynyilvánítás és a társadalmi feszültségek szabadsága

A mélységes probléma azonban továbbra is a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló vita, amelyet az úgynevezett "Cultal Culture". [BPB.DE] Jelentések a kultúra diskurzusra gyakorolt ​​negatív hatásáról. Míg egyes politikusok, például Friedrich Merz, azonosítják a törlő kultúrát a véleménynyilvánítás szabadságának veszélyeként, a kritikusok azt állítják, hogy ez csak "erkölcsi pánik". A felmérések azt mutatják, hogy a nyugati országok népességének jelentős része, beleértve a britek 57 % -át és az amerikaiak 55 % -át, hallgat a kritikától való félelem miatt.

Németországban a megkérdezettek mindössze 45 % -a hiszi, hogy szabadon kifejezhetik véleményüket. Ezek a tanulmányok egyre növekvő bizonytalanság érzését szemléltetik, amely még a politikai és társadalmilag elkötelezett polgárokat is érinti külső állításukban. Erre példa a James Bennet elbocsátása, a "New York Times" véleménye szerint, és Eugen Gomringer versének eltávolítása a berlini egyetemen.

Ezek a dinamikák rávilágítanak a vélemény és a hatalom kapcsolatával kapcsolatos összetett kérdésekre, valamint az intézmények szerepére a diskurzus szabadságának fenntartása vagy korlátozása során. Különösen az Egyesült Államokban a politikai polarizációnak messze van a következményei, amelyek a jövőben is befolyásolhatják Európát. A véleménynyilvánítás szabadságának megértése és gyakorlása arról szól, hogy miként kell megérteni és gyakorolni kell.