Izrael hatalmas offenzívát tervez a Gázai övezetben: Kik az áldozatok?

Izrael hatalmas offenzívát tervez a Gázai övezetben: Kik az áldozatok?

Izrael azt tervezi, hogy jelentősen bővíti katonai műveleteit a Gázai övezetben. Israel Katz védelmi miniszter bejelentette, hogy „nagy területeket” fog elfoglalni a Gázai övezetben a „terroristák” elleni küzdelem és a „terrorista infrastruktúra” megsemmisítése érdekében. Katz szerint ezeket a megszállt területeket „izraeli biztonsági övezetekké” kellene alakítani. Ez a bejelentés egy feszült konfliktus közepette történt, amely a Hamász Izrael elleni 2023. október 7-i támadást követően eszkalálódott, amelynek során több mint 1200 ember halt meg Izraelben, és több mint 250 túszt raboltak el a Gázai övezetben.

A katonai akciókat heves légicsapások kísérik. A legutóbbi jelentések szerint legalább 15 ember, köztük gyerekek vesztették életüket a Gázai övezetben végrehajtott izraeli légicsapásokban. Az első légicsapás egy menekültek lakta házat ért Khan Younisban, 13 ember halálát okozva, majd a második támadásban további két ember vesztette életét a nuseirati menekülttáborban. E támadások előtt tűzszünet volt érvényben, amely január közepe óta volt érvényben, de március közepén a radikális iszlám Hamász célpontjaira mért hatalmas légicsapások szakították meg. A Hamász egészségügyi hatósága szerint több mint 50 000 embert öltek meg a Gázai övezetben, bár ezek az adatok független módon nem ellenőrizhetők.

A konfliktusvonalak erősítése

A helyzet nem korlátozódik Gázára. Múlt szombaton Izrael légicsapásokat hajtott végre libanoni célpontokra válaszul az országból érkező rakétatűzekre. Legalább három ember, köztük a Hezbollah egyik tisztviselője meghalt Tyrus tengerparti városában. Ez volt az első rakétatámadás Észak-Izrael ellen a tűzszünet 2023. november 27-i hatálybalépése óta. A Hezbollah tagadta, hogy bármi köze lenne a rakétatámadásokhoz, és azzal vádolta Izraelt, hogy ürügyeket keres támadásokra. Az eszkalálódó helyzet következtében mintegy 60 000 ember költözött el Észak-Izraelből, míg a libanoni oldalon körülbelül egymillió embert kellett elhagyniuk a harcok.

A közel-keleti konfliktusokat a különböző szereplők közötti rivalizálás jellemzi, Irán pedig az állami és nem állami szereplők hálózatának támogatójaként működik. Ez nyilvánvaló a Hezbollah célpontjai elleni izraeli támadásokban, ahol legalább öt embert, köztük egy gyereket öltek meg Tulin városában. Donald Trump amerikai elnök kivonta az Egyesült Államokat az iráni nukleáris megállapodásból, ami tovább fokozza a feszültséget a térségben. Az európai politika egyre nagyobb kihívás elé állítja a békét és a biztonságot a gyorsan fokozódó konfliktuskörnyezetben. Javasoljuk, hogy jobban összpontosítson az eszkaláció enyhítésére, és tegyen proaktív lépéseket a konfliktusok kezelésére.

A deeszkaláció perspektívái

Szakértők arra szólítják fel az Európai Uniót és tagállamait, hogy sürgősen vegyék célba a deeszkalációt a térségben. Az ajánlások között szerepel az iráni nukleáris megállapodás megmentésére való összpontosítás és a regionális szereplők közötti egyértelmű párbeszéd előmozdítása. Attól tartanak, hogy a jelenlegi konfliktus Izrael, Irán és szövetségeseik között tovább eszkalálódhat, aminek messzemenő következményei lehetnek a Közel-Kelet stabilitására nézve.

A jelenlegi helyzet gyors és határozott fellépést igényel a további eszkaláció megelőzése és a hosszú távú béke előmozdítása érdekében a régióban. Az Európai Külkapcsolatok Tanácsa szerint sürgősen fellépésre van szükség a fokozódó feszültségek ellensúlyozására és a konfliktusokkal sújtott struktúrák reformjára.

A fejlesztésekkel kapcsolatos részletesebb információkért lásd Bécs, 20 perc és ECFR.