Klímavédelmi riasztás: rossz jelentést kap a kormányprogram!

Klímavédelmi riasztás: rossz jelentést kap a kormányprogram!

Az ÖVP, az SPÖ és a Neos hárompárti koalíció kormányprogramjának jelenlegi klímaellenőrzése szegényes. A WWF szerint a 21 vizsgált terület közül 12 minősített gyenge és hiányos, 7 pedig egyértelműen negatív. Csupán 2 területen azonosítottak lehetséges előrelépést. Reinhard Uhrig, a WWF klímaszóvivője bírálja a konkrét célok, ütemterv és költségvetés hiányát. Ez éghajlatkárosító hézagokhoz és ellentmondásokhoz vezet a koalíciós egyezményben.

A jelentés közzétételére olyan időszakban kerül sor, amikor az EU egyre nagyobb nyomást gyakorol tagállamaira, hogy 2030-ig elérjék az éghajlati célokat. A Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség szerint az EU átfogó klímavédelmi politikát folytat, amely a környezetre és az éghajlatra káros tevékenységek csökkentésén alapul. A nemzetközi keretfeltételek, például az ENSZ-keretegyezmény és a Párizsi Megállapodás döntő fontosságúak.

Kritika és követelések

A WWF következetes éghajlatvédelmi intézkedésekre szólít fel Ausztria, mint üzlethelyiség és biztos munkahelyek számára. Pozitív visszajelzések érkeztek az éghajlatvédelmi törvény új kísérletére és a 2040-re a klímasemlegessé válás céljának fenntartására. Az energiatakarékosság vakfoltja és a környezetkárosító támogatások csökkentésének késedelme azonban bírálat éri. Továbbá problémásnak tartják az autópályák és gyorsforgalmi utak bővítését.

A kormányprogramban a 2030-ig kitűzött uniós célok megvalósításának tisztázatlansága milliárdos nagyságrendű kompenzációval fenyegethet, ha nem lesz fordulat. A WWF a káros támogatások gyors mérséklése mellett egyebek mellett klímabarát épületfelújítási csomagot és a biodiverzitás fokozottabb védelmét javasolja.

Összehasonlítás Németországgal

Ausztriával ellentétben Németországban 2024 júliusában életbe lépett az új klímavédelmi törvény, amelynek célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának nullára csökkentése 2045-re. A szövetségi kormány megerősítette a független klímaügyi szakértői tanácsot, hogy proaktívabban és hatékonyabban tudjon fellépni a klímavédelmi politikában. A cél az üvegházhatású gázok kibocsátásának 65%-os csökkentése 2030-ra 1990-hez képest, ami 2023-ban már több mint 10%-os csökkenést eredményezett.

Az EU klímapolitikájának részeként a tagállamok kötelesek nemzeti energia- és klímavédelmi terveket készíteni. Ezeknek segíteniük kell a kibocsátáscsökkentés konkretizálását és a megújuló energiák támogatását. Maga az EU is az üvegházhatású gázok semlegességére törekszik 2050-re, és növekedési stratégiát fogadott el az éghajlati célok elérése érdekében a Green Deal keretében.

A hosszú távú sikeresség érdekében a szakértők hangsúlyozzák az energiaátmenet társadalmi elfogadottságának megteremtését. Kiderül, hogyan reagál az osztrák kormány a jelenlegi kihívásokra, és lesz-e változás a klímapolitikában. A németországi előrelépés ösztönzőleg hathat arra, hogy Ausztriában is határozott lépéseket tegyenek.