Európa felkészíti polgárait a háborúra – hallgatnak-e?

Európa felkészíti polgárait a háborúra – hallgatnak-e?

Túlélési útmutatók, készletezési és nagyszabású evakuációs gyakorlatok. Európa arra törekszik, hogy felkészítse polgárait a saját portájukon fellépő konfliktusok növekvő kockázatára. Az elmúlt hónapokban több európai nemzet kijózanító iránymutatást adott ki, a garázsok és metróállomások bunkerekké alakításától kezdve a pszichológiai ellenálló képesség előmozdításáig.

A lakosság gondolkodásmódjának megváltoztatása

A központi üzenet az, hogy a lakosság újragondolására van szükség a háborúra való felkészüléshez. Mark Rutte NATO-főtitkár decemberben Brüsszelben azt mondta biztonsági szakértőknek: „Itt az ideje áttérni a háborús gondolkodásmódra”. A nyilatkozat az európai vezetők attól tart, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai sikereken felbátorodva tovább terjeszkedhet a kontinensen. Ugyanakkor az Egyesült Államokkal kötött több évtizedes és erőteljes szövetség egyre ellenségesebb álláspontot képvisel az európai biztonság fenntartása iránt, ami kétségeket ébreszt a NATO-országok inváziója esetén történő beavatkozási hajlandóság tekintetében.

Előkészületek Európában

Az Európai Bizottság arra szólított fel minden polgárt, hogy készletezzen elegendő élelmiszert és egyéb alapvető készletet, hogy válsághelyzetben legalább 72 órára elegendő legyen. A márciusban közzétett iránymutatások hangsúlyozták, hogy Európának elő kell mozdítania a „felkészülés” és a „tűrőképesség” kultúráját. Egyéni szinten a különböző országok saját utasításokat adtak ki vészhelyzetekre, beleértve a háborút is.

Németország tavaly júniusban frissítette átfogó védelmi keretirányelvét. Leírja, mit kell tenni egy európai konfliktus esetén, és felvázolja a német állampolgárok mindennapi életének teljes átalakulását háború esetén. Svédország novemberben kiadott egy túlélési útmutatót „When Crisis or War Comes” címmel, amelyet hat év után először frissítettek. Ezt a füzetet háztartások millióihoz juttatták el, és útmutatást ad a háború esetére való figyelmeztetéshez.

Védelmi intézkedések és tanácsok

Az útmutató tájékoztatja a svédeket a háború esetére figyelmeztető rendszerekről, beleértve a legtöbb területen működő külső rendszert is. Az utasítás így szól: "Menjen be a házba, csukja be az összes ablakot és ajtót, és ha lehetséges, kapcsolja ki a szellőzést. Hallgassa meg a svéd műsorszolgáltató Sveriges Radio P4 csatornáját további információkért." Tanácsokat is ad a légitámadás során biztonságos helyekre, például pincékre, garázsokra és metróállomásokra. A dokumentum azt javasolja, hogy feküdjünk alacsonyan a szabadban azonnali menedék nélkül, „lehetőleg egy kis gödörben vagy árokban”. Svédország számára konkrét útmutatás létezik a nukleáris támadásokra vonatkozóan, beleértve azt a tanácsot, hogy "menjen biztonságosan, mint egy légitámadás során. A polgári védelmi menedékházak nyújtják a legjobb védelmet".

Az Oroszországgal 1340 kilométeres határon osztozó Finnország számára szuverenitásának védelme Moszkvával szemben a nemzettudat része. Az ország évtizedek óta készül az Oroszországgal való konfliktus lehetőségére, a lakó- és irodaházak alatt pedig az 1950-es évektől kötelező a bombaóvóhelyek építése.

A lakosság reagálni fog?

A frissített polgári védelmi irányelvek azonban nem garantálják, hogy a polgárok mennyire fogják komolyan betartani azokat. Claudia Major, a Német Marshall-alap transzatlanti biztonságért felelős vezető alelnöke az utasítások komolyságáért apellál. Hangsúlyozza, hogy nemcsak Oroszország közvetlen katonai fenyegetésére kell felkészülni, hanem a háború és a béke közötti „szürke zónára” is, beleértve az agresszívabb akciókat és a hibrid háborút.

A relevancia kihívásai

Major rámutat, hogy egyes országok, különösen a Moszkva befolyási övezetébe tartozó országok számára ez sokkal kézzelfoghatóbb, míg mások számára nehezebb megragadni. Finnországot és a balti államokat említi, ahol az orosz fenyegetés mélyen a nemzeti DNS-ben gyökerezik.

"Az egzisztenciális fenyegetés, a félelem, hogy túllépnek és eltűnnek a térképről, nagyon is valós a balti államokban. Csodálkoznak, hogy más országok miért nem értik ezt" - mondja Major. A finnek a hidegháború során végig komolyan vették a védelmet. "Miért nézzük most mindannyian Finnországot, és nézzük a bunkerrendszerüket és az egészségügyi felszereléseiket? Tanultak a történelemből; senki nem fog rajtunk segíteni. Ezt magunknak kell megtennünk."

A felkészülés fontossága

Az ilyen polgári védelmi tervek hatékonysága továbbra is tisztázatlan. Régebben még ki is nevették őket. A hidegháború idején a brit kormány hivatalos információkat adott ki, hogy megvédje állampolgárait a Szovjetunió nukleáris fenyegetésétől. A leghíresebb információs kampány a „Védd meg és éld túl” volt, amelyet 1974 és 1980 között készítettek. Ez a sorozat a radioaktív csapadék veszélyeiről és útmutatást adott a nukleáris támadás utáni túléléshez.

Major hangsúlyozza a civilek külső fenyegetésekre való felkészítésének fontosságát, különösen a szürke zónában. "Gondolnunk kell az elrettentésről, a védelemről és az ellenálló képességről. Ez különösen a társadalom nagyobb felkészültségét jelenti. Ha a társadalom nem áll készen egy olyan háború támogatására, mint amilyennel az ukrán társadalom jelenleg szembesül, nem fogjuk túlélni."