Raab a migrációs politika vezetőjeként: lakossági teher?

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Hafenecker, az FPÖ főtitkára bírálja Raab kinevezését az ICMPD főigazgatójává, és kudarcokkal vádolja a kormányt.

FPÖ-Generalsekretär Hafenecker kritisiert die Ernennung von Raab zur ICMPD-Generaldirektorin und wirft der Regierung Versäumnisse vor.
Hafenecker, az FPÖ főtitkára bírálja Raab kinevezését az ICMPD főigazgatójává, és kudarcokkal vádolja a kormányt.

Raab a migrációs politika vezetőjeként: lakossági teher?

Ausztria politikai helyzetét jelenleg heves viták jellemzik. Christian Hafenecker, az FPÖ főtitkára élesen bírálta Susanne Raab volt ÖVP integrációs és médiaminiszter nemrégiben a Bécsi Migrációs Politikai Központ (ICMPD) vezérigazgatói posztját. Hangos OTS Hafenecker azzal vádolja a fekete-zöld kormányt, hogy megjutalmazza a korábbi tagokat negatív teljesítményükért. Az ORF kötelező adó bevezetése Raab egyik negatív örökségeként tűnik ki.

Hafenecker szerint a jelenlegi kormány a legdrágább az ország történetében, a folyamatos költségvetési katasztrófa ellenére. Bírálja a rendszerpártokat, mert túlnyomórészt az elit érdekeit képviselik, és ezzel jelentős terhet rónak a lakosságra. Felhívja a figyelmet arra is, hogy egy esetleges kormányváltás után az utánpótlási pozíciókat megoszthatják a kormány tagjai között.

Kormányzati mérleg a fókuszban

A 2020. január 7-e óta hivatalban lévő fekete-zöld szövetségi kormány most vegyes rekordot mutat a 2024-ben esedékes nemzeti tanácsi választások előtt. Ez a koalíció, amely az ibizai botrány és az ÖVP-FPÖ koalíció alkalmatlansága után jött létre, eredetileg a két világ legjobbjait kívánta egyesíteni. Hivatalba lépése után azonban a munkát súlyosan érintette a COVID-19 világjárvány, ami 2020 márciusában zárlathoz vezetett. A válság miatt a kormánynak gyorsan kellett reagálnia a közelgő gazdasági katasztrófára. Pozitívan értékelték a rövidített munkaidő-szabályozás formájában nyújtott támogatást, de kritikát is megfogalmaztak a késleltetett intézkedések miatt.

Emellett láthatóvá váltak a 2022 februárjától kezdődő ukrajnai háború kihívásai, valamint az ezzel járó energiaárak és infláció eskalációja. Az infláció rekordszintre, 11,2 százalékra kúszott fel. Szakértők, például Ines Stilling ügyvéd bírálják a kormány nem megfelelő ellenintézkedéseit a járvány után, amelyek sok munkavállalót bizonytalan helyzetbe hoztak. Ausztria 2022-ben történelmi jelentőségű, 3,7 százalékos reálbérveszteséget szenvedett el, miközben a vállalatok profitja nőtt.

Sikerek és kihívások

Eközben a Szövetségi Kancellária jelentésében kiemeli, hogy a kormány jelentős előrehaladást ért el hivatali ideje alatt. A kormányprogram csaknem 85%-a megvalósult, ez több, mint a legutóbbi folyamatos kormányzásé. A 328 oldalas programban olyan fontos reformokat ismertettek, mint az ökoszociális adóreform és a hideg progresszió eltörlése. A megújuló energiákba és a CO2-semleges termelési módszerekbe történő beruházásokat is mérföldkövekként említették, amelyek az üzlethelyiség megerősödéséhez vezettek.

Meg kell azonban jegyezni, hogy e pozitív szempontok ellenére sok polgár küszködik az anyagi terhekkel és a megélhetési költségek emelkedésével. A kormánnyal szembeni kritika ezért sokrétű, egyesek előrelépést látnak a szociálpolitikában, mások viszont visszafejlődésre utalnak. A közelgő, 2024. szeptember 29-én esedékes választások döntő lehetőséget kínálhatnak a kormány teljesítményének felmérésére és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését célzó lehetséges reformok megvitatására.