Migráns korengedményes nyugdíjba vonulása: Dánia magas nyugdíjazási számokról beszél!
Dánia: a nem nyugati migránsok több mint 50%-a korkedvezményes nyugdíjba vonul; Beszélgetés a nyugdíj- és integrációs politikáról.

Migráns korengedményes nyugdíjba vonulása: Dánia magas nyugdíjazási számokról beszél!
Botrány borzolja a békés Dániát! Tömegesen mennek korkedvezményes nyugdíjba azok a migránsok, akiknek állítólag a közelgő munkaerőhiányt kellene enyhíteniük. A Dán Munkaadók Szövetsége (DA) elemzése megdöbbentő igazságot tár fel: az 50 és 67 év közötti nem nyugati migránsok több mint fele korán elhagyja a munkát. Közülük az afganisztáni, iraki és a volt jugoszláv államok lakossága különösen érintett. Összehasonlításképpen: a dán lakosságon belül az azonos korosztályból csak tizenegy százalék megy korán nyugdíjba.
Ezek a riasztó adatok kérdéseket vetnek fel Dánia nyugdíjszabályozásának hatékonyságával kapcsolatban. A munkaadói szövetség a magas arányt azzal magyarázza, hogy az érintettek közül sokan fizikailag megterhelő munkát végeznek, vagy a nehéz repülési körülmények miatt nehéz egészségügyi problémákkal küzdenek. De ez nem elég a DA munkaerő-piaci igazgatójának, Erik Simonsennek: Egy interjúban Fiúk szabadsága szigorúbb szabályok bevezetését kéri a visszaélések megelőzésére és e migránsok munkaerő-piaci integrációjának elősegítésére.
A korengedményes nyugdíj válsága
Ez a vita nem áll meg a német határoknál. Bár a közvetlen összehasonlítás az eltérő nyugdíjrendszerek miatt nehézkes, érdemes egy pillantást vetni a német viszonyokra. Németországban a nyugdíjba vonuláshoz legalább öt évig társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel kell dolgozni. Mindazonáltal érdekes kép rajzolódik ki: az 50-65 év közötti német állampolgárok 13 százaléka kapja meg havonta nyugdíját, míg az azonos korcsoportba tartozó migránsok körében ez az arány tizenegy százalék.
A leletek szintén robbanásveszélyesek Világ, amelyek további különbségeket tárnak fel a származási csoportok között. A török bevándorlók mintegy 20 százaléka korkedvezményes nyugdíjba vonul, míg az irakiak (5 százalék), az afgánok (6 százalék) és a koszovóiak (négy százalék) kevesebbet profitálnak a korengedményes nyugdíjból.
Következtetés
Mit árulnak el ezek a számok a nyugdíj- és integrációs politika hatékonyságáról? Nyilvánvaló, hogy a probléma nem áll meg a skandináv országok határainál, hanem Németországot is érinti! Itt van rugalmasság, de cselekvésre is szükség van a munkaerő-piaci integráció és egyben a korengedményes nyugdíjhoz való méltányos hozzáférés biztosítása terén. A tények önmagukért beszélnek: reformokra van szükség!