Tanárok Ausztriában: 51 fizetés nélküli nap és egyre növekvő stressz!

Tanárok Ausztriában: 51 fizetés nélküli nap és egyre növekvő stressz!

A „GoStudent” legutóbbi tanulmánya szerint Ausztriában a tanárok átlagosan 51 napot dolgoznak fizetés nélkül. Ez a riasztó megállapítás rávilágít azokra a jelentős kihívásokra, amelyekkel sok tanár naponta szembesül, mivel a létszámhiány hosszabb munkaidőre kényszeríti őket. A tanulmány szerint a megkérdezettek több mint 66%-a számolt be arról, hogy a munkatársak távolléte miatt jelentősen megnő a leterheltsége. A tanárok a nem teljesen munkaszüneti napokon is dolgoznak, és ez idő alatt több mint 130 órát fektetnek az óratervezésbe és a javításokba. Állítólag a tanárok átlagosan heti 12 órát túlóráznak az iskolai órákban, ennek a túlórának a nagy része óratervezésre, tananyag-előkészítésre és javításokra megy el.

A tanulmány átfogó felmérésen és időfelhasználási elemzésen alapul, és 252 tanárt von be az Egyesült Királyságból, Ausztriából, Németországból, Olaszországból és Spanyolországból. Az elemzésbe minden iskolai szintről bekerültek a résztvevők, ami még jelentősebbé teszi az eredményeket. Meglepő módon a válaszadók több mint kétharmada szerint a hosszú munkaidő negatív hatással van mentális egészségére. Külön aggodalomra ad okot, hogy a tanárok több mint 50%-a követel anyagi támogatást a kormánytól, mivel a válaszadók 72%-a szerint túl keveset tesznek a túlórák kompenzálására.

Stressz a tanári szakmában

Egy másik szempont, amely a tanárok munkakörülményeit megterheli, az a hamis közvélemény, hogy a tanári pályát részmunkaidős munkának tekintik. Sok tanárnak van közös munkahelye, amely magában foglalja az iskolai tanítást, valamint az előkészítő és nyomon követési munkát. Németországban, ahol a statisztikák szerint sok tanítási órát töltenek a tanárok az EU-hoz képest, a motiválatlan és fegyelmezetlen tanulókkal való foglalkozás, valamint az osztálytermi magas zajszint további stresszhez vezet. Ezt erősíti, hogy a tanárok gyakran nem tudják egyértelműen elválasztani egymástól a szakmai és a magánéletet. A pedagógusok 15 százaléka úgy gondolja, hogy munkáját többletfeladatok, adminisztrációs feladatok teszik megterhelőbbé.

A koronajárvány nem javított a helyzeten; Az iskolabezárások és a nem megfelelő digitális lehetőségek a munkaterhelés és a stressz növekedéséhez vezettek. A tanulmányok szerint körülbelül minden harmadik tanár túlterheltnek érzi magát. A tanárok egészségének fontosságát régóta felismerték, ezért sürgősen szükség van megelőző intézkedések és technikák kidolgozására a stressz kezelésére.

Egészségfejlesztési intézkedések

A tanári szakma kihívásainak való megfelelés érdekében a különböző szövetségi államok egészségfejlesztési programokat hoznak létre. Baden-Württembergben speciális ajánlatok vannak az egészségfejlesztésre, Bajorország pedig a „LehrKraftStärken” programmal szeretné javítani a munkával való elégedettséget. Berlin és Brandenburg a strukturált egészségügyi menedzsmentre támaszkodik a kezdeti egészségügyi helyzet elemzésével. Ezek a programok gyakran tartalmaznak coachingot és képzést is a testi és lelki egészség javítására.

Bärbel Wesselborg oktatáskutató a tanárok stresszéhez vezető tényezőket vizsgálja. Kutatásai már eddig is új meglátásokhoz vezettek a tanári szakma stressz- és reziliencia-tényezőiben, amelyek döntő jelentőségűek lehetnek a pozitív változások kialakításában. A stressz csökkentése és a tanárok egészségének erősítése érdekében egyre nagyobb szükség van arra, hogy a tanárok egészségét a mindennapi iskolai élet szerves részének tekintsék, és előmozdítsák a visszacsatolás kultúráját.