Gigantikus agynövekedés: Mennyi munka változtatja meg gondolkodásunkat!

Gigantikus agynövekedés: Mennyi munka változtatja meg gondolkodásunkat!

Egy friss koreai tanulmány szerint a meghosszabbított munkaidő mérhető változásokat okozhat az agyban. A 2025. május 14-én közzétett kutatás szerint a heti 52 órát vagy többet dolgozó emberek szembetűnő különbségeket mutatnak a rendszeres munkaidővel dolgozó szakemberekhez képest. A kutatások kimutatták, hogy a középső homloklebeny körülbelül 20 százalékkal nagyobb a nagy terhelésűeknél. Ez hatással lehet a kognitív teljesítményre, ahogy Wolfgang Lalouschek, egy bécsi üzemorvos kifejti. A nagyobb agyi régiók ezért fokozott kognitív teljesítményt jelenthetnek.

A tanulmány azonban foglalkozik a lehetséges negatív következményekkel is. A sokat dolgozó emberek hajlamosabbak a stresszre. Érdekes módon kiderült, hogy a munkához való belső hozzáállás döntő fontosságú. Azok az alkalmazottak, akik munkájukat értelmesnek látják, jobban tudják kompenzálni a stresszt. Kiderült, hogy a munka értékes foglalkozásként való felfogása puffert ad a stressz káros hatásaival szemben, megerősítve az eredményeket.

Betekintés a munka világába

A munkaidőről és annak egészségre gyakorolt ​​hatásairól szóló vita a tágabb értelemben vett foglalkozástudományban is nagyon fontos. A Wissenschaft.de szerint az alkalmazottaknak eredményesnek és hosszú távon elégedettnek kell lenniük munkájukkal. Ezzel összefüggésben a munkaadók különböző munkaidő-modelleket kezdtek kínálni, hogy megkönnyítsék a munka és a magánélet egyensúlyát. A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a túlzott stressz jelentősen csökkentheti a termelékenységet.

A törvényi szabályozás sok országban napi nyolc órás és heti 40 órás rendszeres munkaidőt ír elő. Kivételes esetekben azonban akár heti 60 óra is megengedhető, bár ez általában csak rövid időszakokra vonatkozik. A rugalmas munkaidő-beosztás elméletileg erősítheti a munkavállalók munkaidő-szuverenitását, de ügyelni kell arra, hogy ez ne vezessen túlzott munkaterheléshez.

Kockázatok és kihívások

A hosszú munkaidő fenyegető veszélye a munka és a szabadidő közötti egyre elmosódó határvonal, különösen az otthoni irodai lehetőségek esetében. Ez veszélyeztetheti a munkavállalók védelmét, hiszen sokszor már nem egyértelmű a munka és a magánélet szétválasztása. A folyamatos rendelkezésre állás kényszere csökkentheti a felépülési időt is, ami negatív hatással van az általános közérzetre.

A tanulmány rámutat a túlzott munkával összefüggő hosszú távú egészségügyi kockázatokra is, beleértve a fáradtságot, az alvási problémákat és a súlyos betegségek fokozott kockázatát. Különösen a balesetek gyakorisága nő jelentősen a hosszabb munkaidővel, ami a kritikus szakmákban végzetes következményekkel járhat. A túlzott munkaterhelés a vállalatok számára is komoly kockázatot jelent, mivel ez nagyobb fluktuációhoz, gyakoribb beteghívásokhoz és általánosan csökkenő termelékenységhez vezethet.

Összegezve elmondható, hogy a munkaadók és a munkavállalók bizonyára más-más módot találtak arra, hogy megfeleljenek a modern munkavilág kihívásainak. Kulcsfontosságúak a rugalmas munkamodellek, amelyek tiszteletben tartják a munkavállalók egészségét, miközben növelik elégedettségüket és termelékenységüket. A fenntartható és egészséges munkakörnyezet előmozdítása érdekében azonban mindig figyelmet kell fordítani a munkaterhelés és a társadalmi élet közötti egyensúlyra.