A nők egyenlőséget követelnek: A nők szegénysége ellen és a jobb ellátásért!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

A nemzetközi nőnap előtt az AK és a bécsi Caritas jogi lépéseket sürget a nők szegénysége ellen és az egyenlőségért.

A nők egyenlőséget követelnek: A nők szegénysége ellen és a jobb ellátásért!

A közelgő szombati nőnapra készülve a Munkaügyi Kamara és a Caritas neves képviselői súlyos igazságtalanságokat fedtek fel az osztrák munkaerőpiacon. Renate Anderl, a Munkakamara elnöke és Nora Tödtling-Musenbichler a Caritastól sürgős jogi lépéseket szorgalmaz a **női szegénység** leküzdésére, amely szerintük a mélyen gyökerező társadalmi egyenlőtlenségek következménye. A női dolgozók csaknem kétszer annyi fizetetlen gondozási munkát vállalnak, ami az egyik fő tényező a nemek közötti tartósan 18 százalék körüli bérszakadék mögött. Ráadásul a nők nyugdíját átlagosan 40 százalékkal kevesebben fizetik ki, mint a férfiakét, amit többek között a megfelelő gyermekgondozás hiánya is súlyosbít. A segítséget kérők kétharmada a Caritas szociális tanácsadó központokban keres segítséget, túlnyomó többségük nő, sok közülük egyedülálló szülő.

Egyenlőséget követel

A két elnök bécsi sajtótájékoztatóján a gyermekgondozás sürgős reformjait és a nem fizetett gondozási munka igazságos elosztását szorgalmazta. „A nőknek egyenlő mértékben kell részt venniük a munkaerőpiacon” – hangsúlyozta Tödtling-Musenbichler, míg Anderl a 25 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató cégek kötelező bérátláthatóságát szorgalmazta. Egy ilyen lépés elengedhetetlen lenne az egyenértékű képesítések és munkavégzés tekintetében fennálló bérdiszkrimináció csökkentése érdekében. A bérek átláthatóságáról szóló tervezett uniós irányelvet gyorsan végre kell hajtani, hogy egyértelműen leküzdjük ezt a diszkriminációt.

A nők szociális feltételeinek sürgős javításának szükségességét az elmúlt évek súlyos válságai is megerősítik. A két képviselő szerint a hivatalba lépő szövetségi kormány számára kiemelten fontos a nők szegénységének napirendre tűzése, valamint megelőző és akut intézkedések végrehajtása. A helyzet különösen kritikus, mivel Ausztriában a nem fizetett munka kétharmadát nők végzik, és ez még egyértelműbbé teszi a rendszerszintű problémákat. Tödtling-Musenbichler és Anderl a szociális jólét reformját és a minimáljövedelem növelését szorgalmazták az akut vészhelyzetek megelőzése érdekében. „Ami hiányzik, az a politikai akarat” – fejezte be Anderl.

Ezek a követelések és a strukturális egyenlőtlenségek negatív következményeire vonatkozó figyelmeztetések azt mutatják, hogy sürgős cselekvésre van szükség a nők életének valóságának javítása érdekében, akárcsak a Vienna.at és katholisch.at bizonyítani.