Az EU figyelmezteti Magyarországot: Orbán nyomás alatt a civil szervezetek törvénye miatt!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Élesen bírálja Magyarországot az EU Bizottsága a szervezetek jogait veszélyeztető, civil szervezetekről tervezett törvény miatt.

Die EU-Kommission kritisiert Ungarn scharf wegen eines geplanten NGO-Gesetzes, das die Rechte von Organisationen bedroht.
Élesen bírálja Magyarországot az EU Bizottsága a szervezetek jogait veszélyeztető, civil szervezetekről tervezett törvény miatt.

Az EU figyelmezteti Magyarországot: Orbán nyomás alatt a civil szervezetek törvénye miatt!

Hatalmas kritikák érik Orbán Viktort a civil szervezeteket (NGO-kat) érintő vitatott törvény miatt. Az EU-Bizottság már mérlegelte az intézkedéseket, ha a magyar kormány ragaszkodik ahhoz a törvénytervezetéhez, amely feketelistára teheti azokat a civil szervezeteket, amelyek külföldről kapnak támogatást. A tervezet kimondja, hogy ezek a szervezetek csak az adóhivatal jóváhagyása után kaphatnak külföldről anyagi támogatást. A jogsértések a beérkezett külföldi források összegének 25-szörösét is elérő pénzbírságot vonhatnak maguk után, ami a civil szervezet feloszlatásához vezethet. Az EU Bizottsága a tervezetet az uniós jog súlyos megsértésének minősíti, és visszavonását kéri, mert a törvény elfogadása kötelezettségszegési eljáráshoz vezethet, aminek pénzügyi következményei is lennének a [Vienna.at] szerint (https://www.vienna.at/eu-Commission-kritiert-ungarn-wegen-geplanem-ngo-gesetz/9425291).

Ezek a fejlemények időszerűek, hiszen egy év múlva esedékesek az országgyűlési választások Magyarországon. Nyomás alatt van Orbán, aki a nemzetközi kritikák ellenére is ragaszkodik a kormány politikájához. További tényező az Orbán-féle Fidesztől elszakadt Magyar Péter felemelkedése, aki polgári-konzervatív kihívóként indul új Tisza-pártjával, és már a Fideszt is megelőzi a szavazásokon.

A jogállamiság romlása

A magyarországi helyzetre világít az Európai Parlament jelentése is, amelyet csütörtökön 433 igen szavazattal, 123 nem szavazattal és 28 tartózkodás mellett fogadtak el. A 2018-as állásfoglalásra épülő jelentés szisztematikus visszaesést ír le olyan területeken, mint a demokrácia és az alapvető jogok Magyarországon. A dokumentum szerint 2018 óta megdöbbentően romlott az uniós értékrend, ami nagyrészt a magyar kormánynak és az uniós tétlenségnek tudható be. A Parlament sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem történt jelentős előrelépés e „nyilvánvaló veszély” kezelésében, és felhívja az EU Bizottságát, hogy mozgósítson minden rendelkezésre álló eszközt a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartása érdekében, mint pl. Europarl.

A képviselők egyebek mellett azt követelik, hogy zárják ki az EU-ból azokat a pénzügyi támogatásokat, amelyek az uniós forrásokkal való visszaélést segítik elő, vagy sértik a jogállamiságot. Különösen ellentmondásosak a bírói függetlenség, a korrupció, a szólásszabadság és a kisebbségek jogainak kérdései, amelyek most kérdésesek, ahogy azt Gwendoline Delbos-Corfield a Zöldek/EFA képviselője hangsúlyozza.

Az EU reakciói és kilátásai

Az olyan civil szervezetek, mint az Orvosok Határok Nélkül, az Amnesty International és a Greenpeace a kormányoktól függetlenül szorgalmazzák az emberi jogokat, a környezetvédelmet és az egészségügyi kérdéseket. Orbán folyamatos kormányzati politikája azonban aggodalomra ad okot a magyarországi civil társadalom jövőjét illetően. Az EU Bizottságára nyomás nehezedik, hogy egyértelmű intézkedéseket tegyen Magyarországgal szemben és biztosítsa az európai értékek betartását. Ennek mélyreható hatása lehet Magyarország politikai tájképére, ahogy az ellenzék egyre inkább formálódik, és változást remél.