Mik azok a felhőszakadások, és mennyire veszélyesek a globális felmelegedés miatt

Mik azok a felhőszakadások, és mennyire veszélyesek a globális felmelegedés miatt

Hirtelen és heves esőzést okoz pusztító károkat Dél-Ázsia hegyvidéki vidékein. Ezek a szélsőséges időjárási események villámáradásokhoz, veszélyes sárcsuszamlásokhoz és hatalmas földcsuszamlásokhoz vezetnek, amelyek egész városrészeket pusztítanak el, és az élettel teli közösségeket romokká teszik. terméskő átalakítani.

A pusztító hatások Pakisztánban és Indiában

Hatalmas áradások sújtották az északnyugat-pakisztáni falvakat, 48 óra alatt legalább 321 ember halálát okozva – jelentették a helyi hatóságok szombaton. Khyber Pakhtunkhwa tartomány Buner régiójában több mint tíz falut pusztított el a villámárvíz. Úgy gondolják, hogy még mindig sokan rekedtek vastag sár és törmelék alatt.

Az indiai kormányzatú Kasmírban legalább 60 ember meghalt, és több mint 200-an eltűntek, amikor sár és víz falai ömlöttek keresztül a himalájai Chashoti városon pénteken – jelentette a Reuters. A hónap elején már megvolt az árvizek további növekedése lecsapott egy falura az indiai Uttarakhand hegyvidékén, legalább négy ember halálát okozva.

Mi az a felhőszakadás?

A felhőszakadások hirtelen fellépő, erősen lokalizált esőzáporok, amelyek pusztítóak lehetnek a rövid időn belül felszabaduló hatalmas mennyiségű eső miatt. Leginkább a hegyvidéki területeken fordulnak elő, különösen a monszun időszakában, amikor sok nedvesség van a levegőben. A közelmúltban katasztrofális esőzések és áradások által sújtott területek Dél-Ázsia hatalmas hegyláncainak lábánál fekszenek, ahol a világ legmagasabb csúcsai és gleccserei találhatók.

A monszun levegő eléri ezeket a hegyeket, gyorsan lehűl, ahogy felemelkedik, és sűrű felhőkké kondenzálódik, amelyek aztán hirtelen áradásokat okozhatnak.

Az Indiai Meteorológiai Intézet meghatározása szerint a felhőszakadás óránként 100 mm (4 hüvelyk) feletti csapadékmennyiség.

A pusztító károk okai

A szélsőséges, lokális csapadékot nehéz megjósolni. Ebben az adatszegény régióban a gleccserolvadás okozta felhőszakadások vagy áradások megértése és nyomon követése különösen nagy kihívást jelent, ami megnehezíti ezen események pontos előrejelzését. A régióban magas a szegénységi ráta, az infrastruktúra és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés hiánya, ami megnehezíti a meglévő információk közlését az érintett közösségekkel.

"A nagyobb szakadék nem technológiai szakadék, hanem kommunikációs szakadék" - mondta Ali Tauqeer Sheikh iszlamábádi klímaspecialista. A „gyenge kormányzás és a korai figyelmeztető rendszerek hiánya” ezekben a régiókban tovább súlyosbítja a problémát – teszi hozzá. A kiterjedt erdőirtással és a nem tervezett fejlesztéssel együtt halálos kombinációt hoz létre.

A klímaválság hatása a szélsőséges időjárási eseményekre

A felhőszakadások a régióban az elmúlt években nagyobb intenzitással és gyakorisággal fordultak elő, ennek eredményeként rekordot döntő globális hőmérséklet fel van fűtve. A melegebb levegő több vizet tud megtartani, ami szélsőségesebb csapadékhoz és hirtelen csapadékhoz, például felhőszakadáshoz vezet, különösen, ha a levegő a hegyeket éri.

"A melegebb óceánok további nedvességgel terhelik meg a monszunt, a melegebb légkör pedig több vizet tart vissza, ami intenzív esőzésekhez vezet, ahogy a nedves levegő felnyomódik a meredek hegyoldalakon" - magyarázta Koll, az Indiai Trópusi Meteorológiai Intézet munkatársa.

A klímaváltozás következményei a régióban

Pakisztán az a globális éghajlatra ható gázok kevesebb mint 1%-áért felelős, uniós elemzést mutat, de a szerint a Globális klímakockázati index a klímaválságnak leginkább kitett nemzet. Az éghajlatváltozás már megváltoztatta a régió tájképét. „Maga a monszun az éghajlatváltozás következtében változik, a hosszabb száraz időszakokat rövid, szélsőséges esőzések tarkítják, ami a súlyos esőzések megháromszorozásához vezetett Indiában az elmúlt néhány évtizedben” – magyarázta Koll.

Pakisztán 2022-ben élte meg a legrosszabbat monszun szezon a közelmúltban, amikor a kiterjedt áradások közel 2000 ember halálát okozták, ezreket kényszerültek elhagyni, és a becslések szerint 40 milliárd dolláros kárt okozott. Azóta minden évben pusztító árvizek történtek.

Felhívás az országok közötti együttműködésre

A Himalája, a Karakoram és a Hindu Kush régió nyolc országot ölel fel, és az egyik ország szélsőséges időjárási hatásai hatással vannak a többire. „Rendkívül fontos”, hogy ezeknek a dél-ázsiai nemzeteknek a kormányai együttműködjenek – mondta Sheikh. "Ugyanazokkal a problémákkal nézünk szembe, és hasonló megoldások vannak." Ennek ellenére a Pakisztán és India között amúgy is feszült viszony májusban történelmi mélypontra esett, amikor a két fél kiélezte a Kasmírban régóta húzódó konfliktust, India pedig felfüggesztette azt a kulcsfontosságú szerződést, amely a mindkét országon átfolyó Indus folyó vízellátását szabályozza.

"Ezért az Indus Vízügyi Szerződésnek új mentőövre van szüksége, hogy válaszoljon a vízügyi ágazatban felmerülő éghajlati fenyegetésekre és kihívásokra" - mondta. A reziliencia kialakítása döntő fontosságú az Indiában, Pakisztánban, Nepálban és Bangladesben élő több millió ember számára. Ez azt jelenti, hogy „el kell kerülni a településeket, az építkezéseket és a bányászatot a veszélyes zónákban, be kell fektetni a klímaálló infrastruktúrába és meg kell erősíteni a korai figyelmeztető rendszereket” – magyarázta Koll.