A tökéletes látás kulcsa: agyunk így stabilizálja a képeket!

A tökéletes látás kulcsa: agyunk így stabilizálja a képeket!

Agyunk szívében van egy igazi „képstabilizátor” – az oldalsó geniculate body (CGL). Ennek a csodálatos szerkezetnek az a feladata, hogy korrigálja a vizuális élményt azáltal, hogy kisimítja a mozgást és megakadályozza a torzulást. A neves Nature Neuroscience folyóiratban nemrégiben megjelent publikációjukban az Institute of Science and Technology Austria (ISTA) kutatói elképesztő részleteket tártak fel arról, hogy ez a képkorrekció hogyan történik a vizuális feldolgozás korai szakaszában. Maximilian Jösch, az ISTA-tól, a Klosterneuburgban dolgozó szerint, az oldalsó térdgümősség integrálja a szenzoros és motoros jeleket, és lehetővé teszi a vizuális benyomások hatékony feldolgozását az agyban.
A CGL, mint a talamusz része, információt kap a retinától, és az optikai sugárzáson keresztül továbbítja azt az agy más területeire. A mozgások által befolyásolható vizuális jeleket azonnal kijavítják. Ez azt jelenti, hogy a környezet érzékelése stabil marad, és energikusan és pontosan feldolgozódik, különösen mozgás közben. Ezek az eredmények mélyreható hatással lehetnek a vizuális észlelés megértésére, valamint arra, hogy érzékszerveink hogyan hatnak egymásra, hogy koherens képet alkossanak a világról.

Legfrissebb eredmények a CGL-ről

Az oldalsó térdtumor nem csupán passzív információátadó; aktív szerepet játszik a vizuális jelek feldolgozásában és módosításában. Az egerek virtuális valósággal kölcsönhatásba lépő kísérletei során a kutatóknak sikerült kimutatniuk, hogy a CGL idegsejtjeinek aktivitási mintái döntő szerepet játszanak a mozgás és az érzékszervi bemenet integrációjában. „Amint a szem megmozdul, az oldalsó geniculate test élesíti a vizuális jeleket” – magyarázza Jösch, és arra utal, hogy mi, emberek is profitálunk a hasonló folyamatokból, hogy tiszta rálátást biztosítsunk dinamikus környezetünkre.
A CGL nemcsak gyors mozgásérzékelést tesz lehetővé, hanem hozzájárul a színek és formák részletes észleléséhez is. Ezek a neuroanatómiai struktúrák kulcsfontosságúak, mert különböző rétegekben dolgozzák fel az információkat, lehetővé téve számunkra, hogy helyesen érzékeljük és azonosítsuk a térben lévő objektumokat, még akkor is, ha gyorsan mozognak, vagy ha mi mozgunk.