Miért tartoznak Ázsia legjobb látnivalói közé a turisztikai információs központok?

Miért tartoznak Ázsia legjobb látnivalói közé a turisztikai információs központok?

Sok utazó a turisztikai információs központokat a térképekkel és a legközelebbi nyilvános WC megtalálásával társítja. Tammy Mermelstein számára azonban ezeken az információs standokon tett látogatása volt a közelmúltbeli japáni nyaralásának néhány csúcspontja.

Felkészülés a japán utazásra

A houstoni kétgyermekes anya több mint egy évet töltött családja háromhetes japán utazásának tervezésével. Bár néhány különleges ajándéktárgyat hozott vissza, például egy bolhapiacról kimonóból származó szövetdarabokat, ez az a könyv, amely tele van bélyegekkel, amelyeket turisztikai információs központokból és más látnivalókból gyűjtött össze, és amelyet különösen büszke bemutatására.

Változás Európában

Európa egyes részein a turisztikai információs központok fokozatosan elavulnak. Párizs januárban bezárta utolsó információs központját, közvetlenül az Eiffel-torony mellett. Skócia azt is bejelentette, hogy 2025 végéig minden információs központot bezárnak.

Mindkét város turisztikai tisztviselői a közösségi médiát és az okostelefonokhoz való széles körű hozzáférést említették a bezárások okaként. Ezek az intézmények a „digitális először” modellt fogadták el, amely olyan platformokra összpontosít, mint az Instagram és a TikTok, amelyet dedikált WhatsApp csatornák egészítenek ki a konkrét kérdésekkel rendelkező utazók számára.

Információs központok növekedése Ázsiában

Míg egyes szakértők már a turisztikai információs központokban a személyes segítségnyújtás halálát jósolják, az ázsiai országokban növekszik az információs standok száma. Xiang Li, a Hongkongi Kínai Egyetem Szálloda- és Turisztikai Menedzsment Intézetének igazgatója szerint ezek a központok a régióban utazók eltérő gondolkodásmódja miatt virágoznak. „Az ázsiai turisták általában értékelik a strukturált utasításokat és a személyes magyarázatokat” – magyarázza. „Sok ilyen utazó kevésbé tapasztalt a nemzetközi utazások terén, és nyelvi akadályaik vannak, így a személyes interakciók és a támogatás különösen fontos számukra.”

Az interakció szerepe

Dél-Koreában 2015-ben mintegy 300 turisztikai információs központ működött; jelenleg 638-an vannak. Ez a szám magában foglalja a „Mozgó Turisztikai Információs Központok” nevű munkatársakat is, akik olyan nyüzsgő negyedekben állnak, mint a szöuli Myeongdong, hogy válaszoljanak a kérdésekre. Ezek az alkalmazottak merész piros pólót és cowboykalapot viselnek, és kínaiul, japánul vagy angolul beszélnek.

„Az ázsiai látogatóközpontok az interakciót és a szolgáltatást helyezik előtérbe, mint a legfontosabb szempontot a turisták igényeinek kielégítése érdekében a kollektivista kultúrában” – mondja Xiang. Ezzel szemben az európai látogatóközpontok elsősorban a tájékoztatásra és az oktatásra összpontosítanak, hogy a turistákat olyan kontextusban szolgálják ki, amely hangsúlyozza az egyéni figyelmet.

Japán és a bélyegkultúra

Japán 2018 és 2024 között 250 új információs központot nyitott a túlturizmusra és a nemzetközi utazók igényeinek több nyelven való kielégítésére. A kormány nemrégiben azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra évi 60 millió turistát fogadjon.

A japán turisztikai központok nemcsak információs pontok, hanem önmagukban is látványosságok. Mindegyik központhoz tartozik egy egyedi bélyeg, amely japánul „eki sutanpu” néven ismert. Azok az utazók, akik turistaútlevelükbe gyűjtik ezeket a bélyegzőket, gyakran kifejezetten felkeresik az információs standokat, még akkor is, ha nincs szükségük konkrét segítségre. Ezek a bélyegek ingyenes ajándéktárgyak, amelyek tiszteletben tartják a japán művészeti kultúrát, és még az utazó YouTube-ok és TikTokerek is összehasonlítják, melyik verzió a legszebb vagy a legnehezebb megtalálni.

A gyűjtési mánia és a helyi beszélgetések

Ezt a gyűjtési őrületet angolul „stamp rallying” néven ismerik. Patrick Pakanan thaiföldi vállalkozó eredetileg feleségének alapította a StampQuest alkalmazást, aki szenvedélyes bélyeggyűjtő. Pakanan gyermekkorának egy részét Japánban töltötte, és folyékonyan beszél japánul, de minden alkalmat megragad, hogy belépjen egy turisztikai információs központba. „Jó módja annak, hogy beszélgetést kezdjünk a helyiekkel, hogy megtudjuk, mit lehet enni, mi a népszerű itt, vagy milyen üzleteket ajánlanak” – mondja.

Mermelstein anya egyetért. Bár ellátogatott az információs központokba, hogy bélyegeit gyűjtse és tanácsot kérjen, családja annyi időt töltött ott, mint egy múzeumban. Az egyik központban egy alkalmazott megmutatta lányainak, hogyan írják le a nevüket japánul, a másikban pedig egy nő kimonót hozott a lányoknak, és le is fotózta őket. Egyes központokban még speciális játszóterek is vannak a kisgyermekek számára.

Bár Pakanan maga nem gyűjt bélyeget, ha új területet lát Japánban, azonnal felkeres egy információs irodát. – Nem számít, hova mész búvárkodni, szükséged van egy búvármesterre, igaz? Nos, ez a helyi búvármester.

Szerkesztői megjegyzés:A CNN-től, Gawon Bae és Chris Lau közreműködött a riportokban.