Voestalpine: 1,5 milliárd euró klímavédelemre – az ipar készenlétben!

Voestalpine: 1,5 milliárd euró klímavédelemre – az ipar készenlétben!

2025. október 31-én a Voestalpine bejelentette, hogy 1,5 milliárd eurót fektet be gyártási folyamatának szén-dioxid-mentesítésébe. Ezek a hatalmas beruházások egy átfogó stratégia részét képezik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére az acéliparban, amely az iparág egyik legnagyobb kibocsátója. A cég képviselői, köztük a Voestalpine, az Amag, a Lenzing és a Wienerberger igazgatósága azonban arra figyelmeztetnek, hogy az EU környezetvédelmi politikája veszélyeztetheti ezen beruházások egy részét. A vita középpontjában különösen a kibocsátáskereskedelem áll, amelyben a vállalatok tanúsítványokat vásárolnak, és tonnánként CO₂-t kell fizetniük.

Az energiaigényes cégek ingyenes tanúsítványai 2026-ban járnak le, ami akár kétmilliárd eurós terhet is jelenthet az iparágnak. Wolfgang Hattmannsdorfer gazdasági miniszter ezért sürgette e tanúsítványok uniós szintű kiterjesztését a hazai ipar versenyképességének biztosítása és a munkahelyek védelme érdekében ezekben az ágazati értékláncokban. Mintegy 49 000 alkalmazottjával, akik közül több mint 23 000 Ausztriában dolgozik, a Voestalpine a hazai ipar jelentős szereplője.

Az EU politikája által támasztott kihívások

A jövőbeli versenyképességgel kapcsolatos aggodalmakat fokozza az alacsony költségű ázsiai acélgyártók magas árnyomása. A Voestalpine üzemi tanácsának vezetője, Manfred Hippold hangsúlyozza a munkahelyek biztosításának szükségességét. Sürgősnek tartják az uniós politikák igazítását a technológia, a villamosenergia- és a hidrogénárak valóságához.

Ausztria emellett ambiciózus éghajlati célt tűz ki 2040-re, ami tíz évvel megelőzi az EU 2050-re kitűzött célját. Ezek a követelmények nemcsak az acélipart érintik, hanem más energiaintenzív ágazatokat is. Németországban, ahol 2021-ben az üvegházhatású gázok kibocsátásának körülbelül 24%-áért az ipar volt felelős, a vas- és acélipar az egyik legjelentősebb kibocsátó. A módosított klímavédelmi törvény célja, hogy 2030-ra 118 millió tonnára csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását, ami 2021-hez képest harmadával kevesebb.

Dekarbonizációs intézkedések

Ezen ambiciózus célok eléréséhez a termelési folyamatok alapvető átalakítása szükséges mind Németországban, mind Ausztriában. A szövetségi kormány olyan piaci alapú eszközökre támaszkodik, mint a CO2-árazás és az üzemanyag-kibocsátás-kereskedelmi törvény (BEHG). Azok a finanszírozási programok, amelyek többek között a hidrogén ipari felhasználását támogatják, a kibocsátási célok elérését hivatottak elősegíteni, ugyanakkor megbízható keretet teremtenek a beruházásokhoz, amint azt a Szövetségi Gazdasági és Klímavédelmi Minisztérium jelenti.

Emellett a klímavédelmi azonnali programban készül a klímavédelmi szerződések finanszírozási programja, amely a működési költségek támogatását és a tervezési biztonság megteremtését hivatott szolgálni. A cél a zöld vezető piacok létrehozása is a környezetbarát termékek iránti kereslet növelése érdekében. Ebben az összefüggésben az európai zöld megállapodást központi kezdeményezésnek tekintik, amelynek célja, hogy koherens átfogó keretet hozzon létre egy éghajlatbarát és versenyképes európai szintű ipar számára.

Ezek a fejlemények jól szemléltetik, milyen fontosak a dekarbonizációs intézkedések az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésében az iparban, és hogy az európai politika ezen a területen milyen erősen befolyásolja a vállalatok gazdasági kilátásait.