Éhség és káosz: Izrael segítséget tervez a kétségbeesett Gázai övezetben!

Éhség és káosz: Izrael segítséget tervez a kétségbeesett Gázai övezetben!

Az elmúlt hetekben tovább romlott a humanitárius helyzet a Gázai övezetben. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Londonban kijelentette, hogy a gázai helyzet elfogadhatatlan, és hangsúlyozta, hogy a kétállami megoldás az egyetlen megoldás a konfliktusra. Keir Starmer brit politikus egy sajtótájékoztatón tűrhetetlen helyzetről beszélt, és hangsúlyozta: államfői szinten dolgoznak a megoldásokon.
Felforrósodott a vita az események esetleges népirtásnak minősítéséről is, miközben Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette a Gázai övezet teljes ellenőrzésére vonatkozó terveket. Izrael a közelmúltban nagy offenzívát indított hatalmas légicsapásokkal és szárazföldi csapatok bevetésével.

Netanjahu kifejtette, hogy bizonyos segélyszállítmányokat engedélyeznek az éhínség megelőzésére, megjegyezve, hogy még Izrael barátai sem tűrik a tömeges éhezés képeit. A WHO vezetője, Tedros Adhanom Ghebreyesus bírálta a humanitárius helyzetet, és arról számolt be, hogy a Gázai övezetben már kétmillió ember éhezik. A drámai helyzet ellenére a humanitárius segítségnyújtás továbbra is blokkolva van a határokon.

Blokkolás és segélyszállítások

Az izraeli kormány azt tervezi, hogy a közel három hónapos blokád után ismét humanitárius segélyt enged be a Gázai övezetbe. Ez az Egyesült Államok nyomása alatt áll, amely hangsúlyozza, hogy a humanitárius válságot nem lehet elviselni. Steve Witkoff, az Egyesült Államok különmegbízottja világossá tette, hogy az alapvető élelmiszerellátás biztosítása kulcsfontosságú az éhínség megelőzésében. A Gázai övezetben körülbelül 2,2 millió lakos függ külső segélyektől, az ENSZ és a segélyszervezetek pedig a közelgő éhínségre figyelmeztetnek.

A blokád feloldása azonban csak azzal a feltétellel valósul meg, ha az izraeli hatóságok úgy vélik, hogy a Hamász továbbadhatja a segélyeket. A legújabb jelentések azt is jelzik, hogy több civil megsérült és meghalt az Izrael és a Hamász közötti katari új fegyverszünetről folytatott tárgyalások közben. A feltételek között szerepel 10 túsz szabadon bocsátása 45-60 napos tűzszünet fejében, valamint palesztin foglyok szabadon bocsátása.

A polgári lakosságra gyakorolt ​​hatás

A Gázai övezetben zajló humanitárius katasztrófa már most is pusztító hatással van a polgári lakosságra. A légicsapások 2023. október 7-i kezdete óta több mint 10 000 ember vesztette életét, és sokan nem jutnak megfelelő élelmiszerhez és gyógyszerhez. Egyre gyakoribbak az éhínségről és az egészségügyi vészhelyzetekről szóló jelentések, különösen miután Izrael drasztikusan korlátozta a segélyekhez való hozzáférést, és csak nagyon korlátozott mennyiségű humanitárius utánpótlást engedélyezett.

Az északi nagyobb kórházak már nem működnek, délen pedig mindenből hiány van, miközben a segélyszolgálatok túlterhelésre figyelmeztetnek. Az Amnesty International az ostrom befejezésére és a tűzszünetre szólítja fel a konfliktusban részt vevő valamennyi felet a polgári lakosság szenvedésének enyhítése és az egészségügyi rendszerek terhelésének enyhítése érdekében. Az emberek tehetetlenül számolnak be a véradás szükségességéről és arról, hogy sokan úgy sérültek meg, hogy nem kaptak fájdalomcsillapítót vagy érzéstelenítést az orvosi kezelések során.

Mint a riport is Kis újság és ZDF mutatja, a Gázai övezetben továbbra is rendkívül feszült a helyzet, miközben sürgősen szükség van a humanitárius elkötelezettségre és a nemzetközi figyelemre. Az Amnesty International jelentései rávilágítanak annak szükségességére, hogy a civilek visszatérhessenek eredeti otthonukba, ahonnan korábban elköltöztek.