Általános sztrájk Kelet-Jeruzsálemben: A palesztinok hangosan tiltakoznak!

Általános sztrájk Kelet-Jeruzsálemben: A palesztinok hangosan tiltakoznak!

2025. április 7-én széles körű általános sztrájkot tartottak Kelet-Jeruzsálemben és Ciszjordániában a folyamatban lévő háború ellen. Az üzletek, az iskolák és a legtöbb közigazgatási szerv zárva maradt, és nagy tüntetés volt Ramallahban, a Palesztin Hatóság központjában. A tiltakozást a palesztin mozgalmak, köztük a Fatah és a Hamász szövetsége szervezte, hogy demonstráljanak a palesztinok állítólagos "népirása és folyamatban lévő mészárlása" ellen.

Fadi Saadi betlehemi boltos számolt be az üzletek széles körű bezárásáról. Imad Salman, a jeruzsálemi szuvenírbolt tulajdonosa azt mondta, hogy a sztrájk szolidaritást jelent a Gázai övezetben élő családokkal. A tüntetők erős kritikát fejeztek ki mind az izraeli kormány, mind az Egyesült Államok politikájával szemben, amelyek támogatják a gázai konfliktusban folytatott műveleteket.

A Gázai övezet helyzete

A feszültség tovább fokozódott a térségben, mióta Izrael hadserege március 18-án, egy rövid tűzszünetet követően újraindította a légicsapásokat a Gázai övezet ellen. Naponta több tucat halálesetről számolnak be. A gázai háború kezdete óta 918 palesztint öltek meg Ciszjordániában, köztük sok fegyverest. Ezzel szemben Izraelben mindössze 33 ember halt meg.

E tiltakozások és a jelenlegi válság mélyebb összefüggései a 2024 októberében kezdődött eszkalációig nyúlnak vissza. 2024. október 31-én Izrael megtámadta a Hezbollah különféle célpontjait Libanonban, tovább destabilizálva a közel-keleti helyzetet. Több mint 150 támadásról számoltak be, és a libanoni egészségügyi minisztérium több mint kéttucatnyi áldozatot regisztrált. Cserébe mintegy 60 lövedéket lőttek ki Libanonból Izraelbe, hét ember halálát okozva Észak-Izraelben. Még függőben vannak a tűzszünetről szóló tárgyalások, amelyekben Amos Hochstein amerikai különmegbízott is részt vett.

Nemzetközi reakciók

A nemzetközi közösséget egyre jobban aggasztja a Gázai övezet humanitárius helyzete. Ezen aggodalmak részeként Izrael úgy döntött, hogy 2024 októberében betiltja a több mint 5,9 millió palesztinért felelős UNRWA-t. Ez komoly aggályokat vetett fel a Gázai övezetben nyújtott humanitárius segélyekkel kapcsolatban, és dokumentálta a polgári lakosság nehéz helyzetét.

Az ismétlődő izraeli légicsapások, többek között a Kamal Adwan kórház ellen, és az újságírók meggyilkolása tovább szította a feszültséget a régióban. A jelentések szerint az első októberi járványkitörés óta több mint 42 000 ember vesztette életét a Gázai övezetben.

A feszült helyzet a Közel-Kelet összetett és mélyen gyökerező történelmét tükrözi, ahol a konfliktus évtizedek óta tart. A történészek és elemzők ezeket a fejleményeket a „legsötétebb pillanatnak” tekintik, és figyelmeztetnek az erőszak további eszkalációjának lehetséges következményeire. A jelenlegi helyzetben a béke érdekében tett nemzetközi erőfeszítések inkább reményt keltenek, mint gyakorlati eredményeket hoznak.

A kelet-jeruzsálemi és ciszjordániai tüntetések és sztrájkok nemcsak a tiltakozás kifejezését jelentik, hanem a nemzetközi közösséghez intézett sürgető felhívást is, hogy hatékonyabban dolgozzanak a tűzszünet és a humanitárius segítségnyújtás érdekében.