Dánia bevezeti a kötelező katonai szolgálatot a nők számára – 2026-tól!

Dánia bevezeti a kötelező katonai szolgálatot a nők számára – 2026-tól!

2025. június 14-én a dán parlament egyhangúlag döntött a nők kötelező katonai szolgálatának bevezetéséről, amely 2025. július 1-jén lép életbe. Ez azt jelenti, hogy minden dán állampolgár érintett, aki ettől az időponttól tölti be a 18. életévét. A katonai szolgálat első tervezetét 2026-ra tervezik. A nőknek a katonai szolgálatra való kiválasztási folyamaton kell részt venniük, hasonlóan a férfiaknál már megtörténthez. Eddig néhány nő önkéntesen teljesítette katonai szolgálatát a dán hadseregben, és Dánia 4700 katonai tisztjének mintegy negyedét teszik ki.

Az intézkedést a dánok többsége támogatja, különösen a férfiak. Peter Boysen vezérőrnagy kiemeli a nők arányának növelésének előnyeit a hadseregben, például a nagyobb rugalmasságot és a szélesebb toborzóbázist. Dánia emellett azt tervezi, hogy 2026 augusztusától mintegy 4700-ról 7500-ra emeli a katonakötelesek számát, és 2026 augusztusától négyről tizenegy hónapra meghosszabbítja a katonai szolgálat idejét.

Válasz a biztonságpolitikai kihívásokra

A nők kötelező katonai szolgálatának bevezetése az európai közelmúltbeli biztonsági kihívások összefüggésében történik, különös tekintettel az orosz fenyegetésre. Amelie Theussen biztonsági szakértő a balti-tengeri térség esetleges eszkalációjára figyelmeztet, ami Dániát katonai erőinek megerősítésére motiválta. Az új szabályozás célja, hogy jobban felkészítse a fegyveres erőket a jövőbeni kihívásokra.

A nők kötelező katonai szolgálatának bevezetéséről szóló döntés együtt jár azzal az erőfeszítéssel, hogy több fiatalt vonzanak a katonai szolgálatba. Jelenleg a fiatal nők már önként teljesítik a katonai szolgálatot, és remélhetőleg az új szabályozás még több nőt motivál majd katonai szolgálatra.

Ellenszél és kihívások

Annak ellenére, hogy ezek a szabályozások támogatásban részesülnek, vannak aggályok is. A felmérések azt mutatják, hogy maguk a nők kevésbé lelkesednek a hadkötelezettségért, míg a lakosság többsége általában pozitívan fogadja ezt a lépést. Ezenkívül a dán hadsereg felszerelési és elhelyezési problémákkal küszködik. Ismertek szexuális zaklatás esetei is, amelyekre a hadsereg szigorúbb szankciókkal és a felettesek kiképzésével reagált.

A nők hadkötelezettségének bevezetése nem példa nélküli; Svédország 2019-ben vezette be ezt a szabályozást, Norvégia pedig az első NATO-ország, amely 2015-ben vezette be. Dániában a lépést mérföldkőnek tekintik a katonai egyenlőség terén, mivel a nők ugyanolyan feltételekkel teljesítenek majd szolgálatot, mint a férfiak, és ha nincs elegendő önkéntes, kényszerbe is sorozhatják őket.

Összességében a dán parlament döntését jelentős előrelépésnek tekintik a nemek közötti egyenlőség terén a katonai politikában. A törvényjavaslat még függőben van, de a jóváhagyás biztosnak számít Dánia politikai világában. Ezek az intézkedések új mércét teremthetnek az európai védelmi politikában.

A témával kapcsolatos átfogó beszámolók az alábbi linkeken érhetők el: vol.at, tagesschau.de, tagesschau.de.