Jogászok felmentése: jogosulatlan adathozzáférés vagy rendszerhiba?

Jogászok felmentése: jogosulatlan adathozzáférés vagy rendszerhiba?

Bécsben hivatali visszaélés miatt álltak bíróság elé egy 27 éves ügyvéd, aki korábban jogi gyakornokként dolgozott a Bécsi Regionális Büntetőbíróságon. A vád az volt, hogy az Állami Polgári Bírósághoz való átadása után jogosulatlanul hozzáfért az igazságszolgáltatási rendszerből származó személyes adatokhoz. A vád súlyossága ellenére a vádlottat a közelmúltban felmentették. Ez jelenti Vienna.at.

Az ügyész szokatlannak minősítette az esetet, és hangsúlyozta a jogi gyakornokok fontos szerepét a bírói tevékenységben. Az eljárás sarkalatos pontja volt, hogy a volt gyakornok munkahelyváltása után is rendelkezett elektronikus aktákhoz való hozzáférési joggal. Ezt a jogosulatlan hozzáférést egy tapasztalt büntetőbíró vette észre, majd értesítette a Legfelsőbb Területi Bíróságot (OLG).

A folyamat menete

A per során a vádlott bírói vizsgájára készült. Védőügyvédje, Otto Dietrich hangsúlyozta, hogy védence nem tett károkozási szándékot, és nincs tudomása bűnösségéről. Az esküdtszék megállapította, hogy a hatósági visszaélés tudomása szerint nem volt bizonyítható, ami gyors felmentéshez vezetett. A bírák nem hitték el, hogy az ügyvéd nem tudott arról, hogy jogosulatlanul fér hozzá az aktákhoz.

A vádlott 2023 elején jogi gyakornokként dolgozott egy büntetőbírónál, és kifejtette, hogy csak tanulni akart, és nem kutatott az iratanyagban. A bíró megismételte, hogy sem ő, sem más bírák nem tudták, hogy a gyakornoki időszak után is be lehet tekinteni az aktákba. Dietrich rámutatott, hogy ez „rendszerhiba”.

A jogi következmények

Az ügy jogi megítélése szempontjából fontos figyelembe venni a hivatali visszaélésre vonatkozó követelményeket, amelyeket például az OGH 2011. október 6-i ítélete is megfogalmaz. Ebben az ítéletben megállapítást nyert, hogy a Btk. 302. § (1) bekezdése szerinti, a hatóságok tudatos figyelmen kívül hagyását igénylő cselekmény esetében a cselekvő szándéka is meghatározó. Ha az adatok általánosan hozzáférhetőek vagy az érintett hozzájárulásával hozzáférhetők, nem áll fenn hatósági visszaélés. Ennek ebben az ügyben is szerepe lehet, ugyanis a vádlott állítja, hogy nem volt káros szándéka.

A zsűri szenátusának döntése jelenleg nem kötelező erejű. Az ügyész még nem adott ki közleményt, a fellebbezéshez még a Legfőbb Ügyészség (OStA) jóváhagyása szükséges.