Weinstein perben: Új vádak és kiderült a legfiatalabb áldozat!

Weinstein perben: Új vádak és kiderült a legfiatalabb áldozat!

Szerdán megkezdődött az újraindított per Harvey Weinstein amerikai filmproducer ellen. Hangos OE24 Weinsteint azzal vádolják, hogy nőket szexre kényszerít. Egy új tanú, a lengyel születésű Kaja Sokola tett ellene vallomást a bíróságon. Beszámol arról, hogy Weinstein szexuálisan bántalmazta, amikor 16 éves volt.

Az eset állítólag 2002-ben történt Weinstein lakásában, és Sokola a per legfiatalabb áldozata. Egy másik támadásról számoltak be 2006-ban, amikor Weinstein egy szállodai szobába csábította azzal az ürüggyel, hogy meghívja egy filmbe. Ott állítólag lefogta, és megkérte, hogy vegye le a ruháját, miközben orális szexet végzett vele. Sokola leírja, hogy segítséget kért, és Weinstein azt mondta az eset után: "Látod, ez végül is nem volt olyan rossz."

Karrierígéretek és hatalmi játszmák

A traumás élmények ellenére Sokola kapcsolatban maradt Weinsteinnel, mert karriert ígért neki. Vita során az ügyész kifejtette, hogy Weinstein kifejezetten olyan nőket választott, akik tehetetlenek. Hangsúlyozta, hogy tettei valóságok voltak, nem pedig egy film jelenete, ami megmutatja tettei komolyságát.

Azt is állítják, hogy Weinstein 2006-ban kényszerítette Miriam Haley produkciós asszisztenst, hogy orális szexet végezzen. Egy másik súlyos bűncselekményt tulajdonítottak neki 2013-ban, amikor állítólag megerőszakolta Jessica Mann színésznőt. Ezek a kijelentések azt mutatják, hogy a szexuális zaklatás problémája milyen mélyen gyökerezik a film- és színháziparban.

Hatalommal való visszaélés a kulturális szektorban

Tágabb összefüggésben a kulturális szektorban, különösen a német nyelvű színházakban tapasztalható hatalommal való visszaélésről szóló vita rávilágít e szektor szisztematikus problémáira. Hangos tfmlog Széles körben elterjedtnek bizonyultak a verbális és fizikai bántalmazások, valamint a mérgező munkakörnyezet. Gantner Kira és Zengerling Zita „A hallgatás ellen – hatalommal való visszaélés a színházban és a filmben” című dokumentumfilm megjelenése ezekre a kérdésekre helyezte a hangsúlyt.

Thomas Schmidt 2019-es tanulmánya azt mutatja, hogy az incidensek nem tekinthetők elszigetelt eseteknek, hanem a színházi társulatok hierarchikus struktúrája a hatalommal való visszaélés alapját képezi. A városi és állami színházak szerkezete a tartalmi és esztétikai változások ellenére is állandó marad, ami tovább állandósítja a problémát.

A „Hatalom és visszaélés az intézményesített színházban” tanfolyam résztvevői jelenleg ezekkel az erőviszonyokkal foglalkoznak. Projektjei többek között az érintettekre gyakorolt ​​valós hatásokkal foglalkoznak, és arra reflektálnak, hogy miként élnek vissza a hatalommal a színházban. Ezekre a megbeszélésekre szükség van a figyelem felkeltéséhez és az iparág változásához.