Ausztria szavazat nélkül: először nincs bíboros a 2025-ös pápaválasztáson!

Ausztria szavazat nélkül: először nincs bíboros a 2025-ös pápaválasztáson!

2023 májusában a római katolikus egyház új pápát választ – 1958 óta először osztrák bíboros részvétele nélkül. Ezt a történelmi helyzetet Christoph Schönborn bécsi érsek de facto visszavonulása okozza, aki 2023 elején ünnepelte 80. születésnapját, ezért már nem szavazhat. Schönborn már a legutóbbi, 2005-ös és 2013-as pápaválasztáson is aktív volt, és az egyik favorit volt azokban az években, amikor még részt vehetett. Akkoriban a pápaválasztás meghatározó alakja volt, és sokáig a nemzetközi média fókuszában állt. Az oe24 jelentése az osztrák bíborosok befolyásáról a választások történetére, amely II. János Pál 1978-as megválasztásáig nyúlik vissza.

Ausztria korábban is jelentős szerepet játszott a pápai választásokon, hiszen folyamatosan a katolikus egyház bécsi érsekei töltik be a bíborosságot. A legutóbbi választásokon, mint például XVI. 2005-ben Schönborn a szavazásra jogosult bíborosok között volt, de a választók nem akartak újabb hosszú pápaságot, és Joseph Ratzingert választották. Ez azt mutatja, hogy a bíborosok közötti erőviszonyok meghatározóak lehetnek egy választás kimenetelében.

A bíborosok szerepe a konklávéban

A pápa megválasztásához a bíborosválasztóknak számos szabályt és előírást kell követniük. Ezeket a szabályokat az Universi Dominici Gregis apostoli alkotmány rögzíti, amely 1996 óta szabályozza a választási eljárásokat. A konklávé alatt a bíborosoknak a Sixtus-kápolnában kell tartózkodniuk, amelyet hermetikusan lezárnak a külső hatások elkerülése érdekében. Szigorúan tilos a mobiltelefonon, interneten vagy médián keresztüli kommunikáció a választás titkosságának biztosítása érdekében. A szavazás első fordulója előtt „Pro eligendo Papa” istentiszteletre kerül sor a Szent Péter-bazilikában, mielőtt a bíborosok esküt tesznek a választási folyamatra. A Vivat kiemeli a szigorú biztonsági és titoktartási intézkedéseket a folyamat során.

A választási folyamat több szakaszban zajlik, az első szavazással kezdődik. Gyors eredményt a szavazatok kétharmados többségével lehet elérni. Amikor egy jelöltet megválasztanak, a fehér füst az új pápa megválasztását jelzi, míg a fekete füst egy eredménytelen választást. Az új pápa új nevet vesz fel, és az őt megválasztó bíborosok elismerik.

Történelmi változások és hatások

A pápaválasztás hagyománya az évszázadok során nagyot változott, a világi uralkodók befolyásától a mai választási folyamatot meghatározó szigorú előírásokig. Különösen figyelemre méltóak a II. Miklós és Gergely kormányát követő reformok. Ezeket a gyakorlatokat érvényesnek nyilvánították, és ezek képezik a mai pápaválasztás alapját a konklávéban. A Wikipédia beszámol ezekről a fejleményekről és a folyamatot keretbe foglaló, mindent átfogó szerkezetről.

Az osztrák bíboros hiánya nemcsak a katolikus egyházon belüli társadalmi változások jele, hanem utalás arra a bonyolult történelemre is, amelyben Ausztria sokáig fontos szerepet játszott az egyházi világállamban. Utoljára 1846-ban fordult elő ilyen választási helyzet, amikor csak egy osztrák bíboros volt távol a konklávé alatt, miközben szinte a teljes választópolgár olaszokból állt. A 2023 májusában esedékes választás tehát nem csak egy új kezdet, hanem egyben a katolikus egyházon belüli korábbi hatások és hagyományok reflexiója is.