Osztrák tojás: klímavédelem a reggelizőasztalon

Osztrák tojás: klímavédelem a reggelizőasztalon

Ausztriában a fogyasztók büszkék lehetnek egyik kedvenc ételükre: a tojásra. Ezeket nem csak különösen ízletesnek, hanem igazi klímabajnoknak is tartják. Ennek oka a fenntartható gyakorlatok szigorú betartása, például a csirkék regionális etetése és ketrecben tartása mellőzése. Valójában ez az ország páratlan mércét állít fel az EU-ban a klímabarát tojástermelés terén.

A tojásfogyasztás előnyeiről szóló vita további lendületet kap a tojások világnapjával, amelyet minden évben október második péntekén ünnepelnek. Több mint 140 országban hivatkoznak a tojás számos jótékony hatásaira ezen a különleges napon. Alsó-Szászország ebből a szempontból különösen kiemelkedik: az alpesi köztársaságban nagyon magasak a tojástermelés szabványai. Itt központi kérdés a tojás és tojástermékek eredetének és tenyésztésének egyértelmű címkézésére vonatkozó kérés, amelyet az iparág határozottan kér.

Az osztrák tojás fenntarthatósága

Egyre több osztrák választja az AMA minőségi pecséttel ellátott tojást. Ez a pecsét a kiváló minőségű és környezetbarát tojásokat jelenti, és Ausztriában a tojásfogyasztás rekordszintet ért el: átlagosan évente 248 tojást fogyasztanak el minden lakos. De mitől olyan különlegesek a helyi termékek? Az egyik fő tényező a tojótyúkok GMO-mentes, regionális szójával való etetése, amelyet a Donau Soja egyesülettel közösen vásárolnak. Ez csökkenti a CO₂-kibocsátást, és új szabványokat állít fel a tojástermelésben Európában.

Heinz Schlögl, az osztrák baromfiipar alelnöke hangsúlyozza: „A tanúsított, regionális szója felhasználásával és nem tengerentúli szója használatával az osztrák vállalatok évente 100 000 tonna CO₂-t takarítanak meg.” A felhasznált szója több mint 60 százaléka közvetlenül Ausztriából származik, ami nemcsak rövidebb szállítási útvonalakat és alacsonyabb CO₂-kibocsátást eredményez, hanem biztosítja az EU erdőirtási rendeletének való megfelelést is.

Felhívás az átláthatóságra

Egyre népszerűbb az AMA minőségpecsét, amely az állatbarát gazdálkodási módszereket jelenti. Ausztriában a tojótyúkok ketrecben tartása a múlté, míg sok más uniós országban, ahol a csirkék mintegy 40 százaléka még ma is ketrecben él, a régi rendszer folytatódik. „Az Ausztriában betiltott ketrecből származó tojástermékek minden nap olyan termékekbe kerülnek, mint a tészta és a keksz” – bírálja Schlögl, és ezért kötelező címkézést szorgalmaz, hogy a fogyasztók pontosan tudják, honnan származik a tojás, és milyen körülmények között tartották a csirkéket.

Az ausztriai tojástermelés minőségét illetően elmondható, hogy az ipar stabil. Több mint 7,3 millió tojótyúk biztosítja a folyamatos ellátást. A tyúkok mintegy 31 százaléka szabadtartásban, 57 százaléka istállóban, több mint 12 százaléka pedig biogazdálkodásban él. Ez a sokféle gazdálkodási mód garantálja, hogy mindig friss, helyi tojás álljon rendelkezésre – legyen szó reggelire, receptek összetevőjeként vagy karácsonyi sütésre.

A tojást nem hiába nevezik szuperételnek. Gazdag vitaminokban és tápanyagokban, például A-, B-, D-, E- és K-vitaminban, valamint szelénben és cinkben. Kiváló biológiai értékkel rendelkező magas fehérjetartalmukat a sportolók különösen nagyra értékelik, mivel támogatja az izomépítést. A tojás kiváló töltelék is, így az egészséges táplálkozás kedvelt választása.

Összességében az osztrák tojástermelés fejleményei azt mutatják, hogy a minőség és a környezetvédelem kéz a kézben járhat. Az alpesi köztársaságban a fogyasztók nem csak nyugodt lelkiismerettel élvezhetik a finom tojásokat, de hozzájárulhatnak szénlábnyomuk csökkentéséhez is. Az ausztriai tojásfogyasztás hátteréről és sajátosságairól egy átfogó riportban tájékozódhat a www.tips.at oldalon.