A könyvespolc” eset: cenzúra vagy szükségszerű felelősség?

A könyvespolc” eset: cenzúra vagy szükségszerű felelősség?

A könyves blogger szcéna jelenleg jelentős felforduláson megy keresztül, amit a „Bookcase” influencer körüli vita váltott ki. A politikailag inkorrekt humoráról és az áldozati kultúra kritikájáról ismert iráni származású influencer prominens könyvbloggerek ellenállásába ütközött.

Egy influencer, Josi Wismar egy videóban becsapta őt azzal, hogy bírálta állítólagos queer-ellenességét. A csaknem 50 000 követőt számláló Wismar felszólított más kiadókat és felhasználókat, hogy kövessék le a „könyvespolcot”, de anélkül, hogy konkrétan megnevezte volna, mely kijelentések váltották ki ezt a kritikát. Jessica Sauerwald, aki szintén befolyásos hang, csaknem 40 000 követővel, támogatta Wismart érvelésében, és név szerint említette a „könyvespolcot”.

Reakciók és következmények

Ennek eredményeként a Reado olvasóalkalmazás befejezte együttműködését a „Bookcase”-val, és több kiadó is követte a példáját. Azokat a fiókokat, amelyek követték az influencert, arra kérték, hogy hagyják abba a követést. A „könyvespolcnak” jelenleg körülbelül 10 000 követője van. Ulf Poschardt és Philip Hopf pozitívan nyilatkozott az influencerről, így támogatásukat fejezték ki az eszkalálódó konfliktus közepette. Ez a helyzet rávilágít a könyves blogírás dinamikájára és kihívásaira.

A reprezentáció és a cenzúra kérdése nem új keletű. Tágabb összefüggésben a könyvipar furcsa identitásairól folytatott vita egyre aktuálisabb. Az úgynevezett „alkalmi queerness” irányzata azt mutatja, hogy a furcsa karakterek a mindennapi életben adottak. Murphy Malone legújabb munkája, a Haexed ezt szemlélteti azzal, hogy olyan furcsa karaktereket tartalmaz, akiknek nem az identitása áll a cselekmény középpontjában. Az ilyen ábrázolások hozzájárulnak a normalizálódáshoz és a queer emberek pozitívabb énképéhez, amint azt Marah Woolf bestseller-író videója után a queer reprezentációról szóló vita mutatja.

Az ábrázolásbeli eltérés

Ennek az ábrázolásnak azonban vannak kihívásai. Sok nem marginalizálódott szerző tétovázik furcsa karakterek ábrázolásában, mert fél a negatív reakcióktól. Murphy Malone-t dicsérik, amiért ezekkel a témákkal foglalkozott a Haexedben, mivel sikeresen alkalmazkodik a hétköznapi furcsaságokhoz. Ez a reprezentációs forma a furcsa embereket a mindennapi élet szerves részeként mutatja be anélkül, hogy problémás identitást tulajdonítana nekik. Az olyan médiából származó példák, mint a „Heartstopper” és a „Brooklyn Nine-Nine”, illusztrálják ezt a megközelítést, és azt mutatják, hogy a furcsaságnak nem kell kifejezetten hangsúlyosnak lennie ahhoz, hogy jelentős legyen.

Az ilyen diskurzusok fontossága nyilvánvaló, és továbbra is rendkívül releváns, tekintettel a könyvblog-szcéna jelenlegi fejleményeire. Az alkalmi queerness kritikája az, hogy láthatatlanná teheti a queer közösség kihívásait. A reprezentáció megvitatása azonban továbbra is fontos a marginalizált csoportok láthatóságának megteremtéséhez. További információk és a témával kapcsolatos mélyebb beszélgetés a platformon találhatók mediashop.at és rainbookworld.de.