Kína szimulálja a Tajvan elleni támadást: katonai manőverek a Trumpgal való csúcstalálkozó előtt!

Kína szimulálja a Tajvan elleni támadást: katonai manőverek a Trumpgal való csúcstalálkozó előtt!

2025. október 27-én Kína nagyszabású hadgyakorlatot hajtott végre Tajvan közelében, amelynek célja a sziget elleni támadás szimulálása volt. A manővert a kínai állami média jelentette be vasárnap a késői órákban, és néhány nappal a Hszi Csin-ping kínai elnök és Donald Trump amerikai elnök tervezett dél-koreai találkozója előtt történt. A gyakorlatok között szerepelt a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) légi blokádja és precíziós csapásai, és több H-6K stratégiai bombázó repült a Tajvan környéki vizekbe és légtérbe "szimulált harci gyakorlatok" céljából. számol be a VOL.

A manőverben részt vevő pilóta egy videóban azt mondta, hogy Tajvan partja „jól látható”. A katonai tevékenység ellenére a kínai és a tajvani védelmi minisztérium akkor még nem nyilatkozott hivatalosan, és a tajvani védelmi minisztérium sem számolt be szokatlan eseményekről. Ezek a katonai műveletek annak a növekvő tendenciának a részét képezik, amelyben Kína 2016 óta fokozott katonai gyakorlatokat hajt végre Tajvan környékén, elsősorban a térség politikai fejleményeire reagálva.

Politikai háttér és feszültségek

Kína Tajvant szakadár tartománynak tekinti, és többször is meghódításával fenyegetőzött. Egy magas rangú kínai tisztviselő nemrég „békés újraegyesítésre” szólított fel. A provokatív hadgyakorlatokra reagálva Lai Ching-te tajvani elnök kitartott amellett, hogy a béke csak az erőn alapulhat, és óva intett a papíralapú megállapodásokkal kapcsolatos irreális elvárásoktól. Kína elutasítja a Laival folytatott tárgyalásokat, és „szeparatistának” nevezi.

Az amerikai külpolitika jelenleg Tajvanra fókuszál: Marco Rubio külügyminiszter hangsúlyozta, Tajvannak nem kell aggódnia Trump és Hszi megbeszélései miatt. Az Egyesült Államok elkötelezte magát Tajvan védelmi képességének biztosítása mellett, de hivatalos diplomáciai kapcsolatokat nem ápol a hivatalosan Kínai Köztársaságként ismert, mintegy 23,9 millió lakosú szigettel.

Katonai gyakorlatok és hatásaik

A legutóbbi gyakorlatra a Tajvan körüli fokozott kínai katonai tevékenység közepette került sor. A „Joint Sword-2024A” nagy hadgyakorlatra 2024. május 23-án és 24-én került sor, amelyet Lai Ching-te felavatása alkalmából hajtottak végre. Ez a gyakorlat többek között tengeri csapásokat és légvédelmi műveleteket is magában foglalt, és hangsúlyozta a PLA-erők jobb több területre kiterjedő koordinációját. A PLA haditengerészete ezeket a gyakorlatokat a szeparatista hajlamok „erős büntetésének” és a külső erőknek szóló figyelmeztetésnek minősítette. Globális Tajvan jelentette.

Az elemzők hangsúlyozzák, hogy e hadgyakorlatok célja Tajvan blokkolása anélkül, hogy teljes körű támadást terveznének. A katonai gyakorlatok számának növekedése Kína frusztrációját tükrözi, amiért a Tajvannal való „újraegyesítés” felé nem haladt előre, és Kína agresszívebb álláspontját tükrözi, amióta a Demokrata Haladó Párt átvette a hatalmat Tsai Ing-wen vezetésével. E gyakorlatok folyamatos kiterjesztése annak a jele lehet, hogy Kína tovább kívánja erősíteni katonai jelenlétét és befolyását a térségben.

Tekintettel a geopolitikai feszültségekre, a tajvani helyzet és Kína katonai tevékenysége továbbra is kritikus kérdés a nemzetközi politikában. A térség nyugalma és stabilitása döntően az Egyesült Államok, Kína és Tajvan közötti jövőbeni diplomáciai tárgyalásokon múlhat.