Merénylet vádja: Irán elnöke túlélte az izraeli bombatámadást!

Merénylet vádja: Irán elnöke túlélte az izraeli bombatámadást!

Massoud Pezeshkian iráni elnök súlyos vádakat emelt Izrael ellen, azt állítva, hogy a zsidó állam megpróbálta meggyilkolni őt a folyamatban lévő konfliktus során. Pezeshkian egy interjúban elmondta, hogy Izrael áll a merénylet mögött, és nem az USA, ahogy azt gyakran feltételezik. "Igen, megpróbálták. Ennek megfelelően cselekedtek, de kudarcot vallottak" - mondta Pezeshkian. Az iráni média szerint kis híján túlélte a június 16-i bombázást, amelyben megsérült a lábán, amikor az izraeli légierő megtámadta a Nemzetbiztonsági Tanács épületegyüttesét. Az Izrael és Irán közötti háború már június 13-án elkezdődött, amikor Izrael nagyszabású támadásokat intézett iráni katonai és nukleáris létesítmények, köztük a natanzi urándúsító létesítmény és a Kermanshah melletti katonai létesítmény ellen.

Az iráni elnök egy beszélgetésen azt mondta, hogy a sok ember halálát okozó támadás nemcsak katonai fenyegetést jelentett, hanem a diplomáciai tárgyalásokat is veszélyeztetheti. Megkérdőjelezte, hogyan bízhat Teherán az Egyesült Államokban, miután megengedte Izraelnek, hogy megtámadja az országot. Pezeskjan úgy véli, hogy a Washingtonnal folytatott tárgyalásokat szabotálta az izraeli légicsapás, amelyben 30 iráni parancsnok és 11 atomtudós vesztette életét. Meggyőződése, hogy Teherán párbeszéd útján rendezheti az Egyesült Államokkal fennálló nézeteltéréseit.

A konfliktus eszkalálódik

Az Izrael és Irán közötti konfliktus június 13-a óta eszkalálódott, és folyamatos aggodalmat keltett a térségben. Az izraeli légierő most naponta hajt végre csapásokat iráni célpontokra. Több száz bombát és rakétát lőttek ki Iránra, beleértve Teheránban a magas rangú katonai parancsnokoknak otthont adó lakóépületeket is. Az izraeli rakéták és cirkálórakéták akár 4000 km-es hatótávolsága is jelentős stratégiai jelentőséggel bír. Sok iráni nukleáris létesítmény mindössze 2000 km-re van Izraeltől, így potenciális célpontok.

Az irániak több mint 100 drónnal válaszoltak a támadásokra Izrael felé. Ennek ellenére az iráni védelmi rendszereket, amelyek a hazai termelésből és importból állnak, nagyrészt hatástalannak tartják az izraeli támadásokkal szemben. A szakértők jelentése szerint a mélyben lévő földalatti létesítmények, mint például a Fordóban lévő, megsemmisítéséhez nehéz amerikai bombázók és speciális bunkerromboló lőszerek használata szükséges.

Nemzetközi reakciók és perspektívák

Az Egyesült Államok felügyeleti technológiákkal és stratégiai adatokkal támogatja Izraelt, de közvetlenül nem vesz részt a támadásokban. Az amerikai külügyminiszter önvédelemnek minősítette az izraeli akciókat. Trump amerikai elnök azt mondta, hogy az Irán elleni támadás „kiváló”, és hangsúlyozta, hogy a diplomáciai megoldásokat részesíti előnyben, de nem akarja, hogy konfliktusba keveredjen. Ezért továbbra is fennáll a feszültség és a további eszkaláció veszélye a Közel-Keleten.

A helyzet feszült, és a 12 napos háború utáni rövid tűzszünet ellenére továbbra is fennáll az aggodalom Iránban a jövőbeli támadások miatt. Israel Katz izraeli védelmi miniszter világossá tette, hogy Izrael ismét katonai akcióba lép Irán ellen, ha fenyegetés éri. Továbbra is bizonytalan, hogy a regionális konfliktusban meg lehet-e találni a békéhez és a stabilitáshoz vezető utat.

További információkért olvassa el a következő cikkeket: Krone, A Hét, NZZ.