Ludwig polgármester a bécsi szőlőszüret csúcsán szüreteti a szőlőt

Ludwig polgármester a bécsi szőlőszüret csúcsán szüreteti a szőlőt

2025. október 23-án Bécs belvárosában, a Schwarzenbergplatzon került sor a hagyományos szőlőszüretre, melyben Michael Ludwig polgármester is aktívan részt vett. Bécs az egyetlen milliós nagyváros, amely városának határain belül jelentős bortermeléssel büszkélkedhet. Körülbelül 600 hektár szőlőültetvény található itt, a legkisebb szőlőültetvény a Schwarzenbergplatzon található. Ludwig mintegy 60 szőlőből vágott szőlőt az eseményen, és olyan díszvendégek is támogatták, mint Toni Faber katedrális papja és Anna Langes bécsi borhercegnő.

A szőlőszüret a fő szüreti szezon végét jelzi, és az idei év pozitívnak tekinthető. A bécsi borászat mintegy 12 000 munkahelyet biztosít, és 2023-ban bruttó 880 millió euró hozzáadott értéket ér el. Szembetűnő a szőlőfajták aránya: a területek mintegy 80%-át fehérborfajtákkal telepítik, 20%-án vörösbort termelnek. A legelterjedtebb szőlőfajták a Grüner Veltliner, a Rizling, a Pinot Blanc, a Chardonnay és a Welschriesling. Évente körülbelül 25 000 hektoliter bort állítanak elő, ami kiemeli a szőlőtermesztés fontosságát a város számára.

A bécsi szőlőművelés történelmi összefüggései

A bécsi szőlőművelés hagyománya az ókorig nyúlik vissza, bizonyított szőlőültetvényekkel, amelyeket már a 12. században említenek a dokumentumok. A szőlőtermesztés nemcsak a mindennapi élet része volt, hanem gazdasági sikertényező is, amely a 16. századig hozzájárult Bécs felvirágozásához. 1276-ban Rudolf von Habsburg császár a bécsi szőlőültetvények elpusztításával fenyegetőzött, ami jól mutatja a szőlőtermesztés történelmi jelentőségét. Bécs 1485-ös ostrománál Corvin Mátyás király lehetővé tette a polgárok számára a bor szüretelését, ami a válság idején a város javára vált.

A múltban a Bécsi Borhegységből származó bor fontos fogyasztási és exportcikk volt. 1445-ben 140 000 hektoliter bort exportáltak Bécsből. A 17. században azonban visszaesett a szőlőtermesztés a város 1683-as török ​​ostrom utáni növekedése miatt. Ma Bécs ismét Ausztria egyik fontos bortermelője, és 2013-ban a "Vienna Mixed Set DAC"-val a 9. DAC régióvá nyilvánították.

Mai bortáj Bécsben

Jelenleg mintegy 400 bortermelő vállalkozás kezeli a mintegy 640 hektáros bécsi szőlőültetvényt. A fő termőterületek az északnyugati Bisambergtől a déli 23. kerületig terjednek, különösen a Kahlenberg és a Nussberg lejtőin. A termőhelyek közül Nussdorf, Grinzing és Neustift am Walde különösen figyelemre méltó. A legelterjedtebb fehérborfajták a Grüner Veltliner, a Rizling és a Pinot Blanc, míg a vörösborok főként a Blauer Zweigelt és a Pinot Noir fajtákból állnak. Bécsben a megművelt terület mintegy 23%-át használják bioszőlőtermesztésre, amivel a város a bioszőlészet élvonalába tartozik Ausztriában.

Összességében egyértelmű, hogy a bécsi szőlőművelés nemcsak nagy hagyományokkal rendelkezik, hanem Bécs kultúrájának és gazdaságának is központi része. Az éves szőlőszüreti ünnepségek, ahol a közösség összejön, arról tanúskodnak, hogy a bécsiek milyen mélyen gyökereznek a szőlőültetvényeikkel.

A presse.wien.gv.at arról számol be, hogy…
A geschichtewiki.wien.gv.at a történelmi fejlődést írja le...
A wikipedia.org átfogó áttekintést nyújt...