Ütközés a Dél-kínai-tengeren: Kína hajói összecsapnak!
Ütközés a Dél-kínai-tengeren: A kínai parti őrség üldözés közben a Fülöp-szigeteki csónakba lökte a haditengerészet hajóját.

Ütközés a Dél-kínai-tengeren: Kína hajói összecsapnak!
2025. augusztus 11-én jelentős incidens történt a kínai és a fülöp-szigeteki erők között a Dél-kínai-tengeren, a Scarborough-zátony közelében. -től származó jelentések szerint vol.at Összeütközött a kínai parti őrség hajója és a kínai haditengerészet hajója egy fülöp-szigeteki hajó elleni üldözés közben. Az incidens a Fülöp-szigetek partjaitól körülbelül 220 kilométerre nyugatra történt, és a Fülöp-szigeteki parti őrség szóvivője, Jay Tarriela is megerősítette.
A kínai parti őrhajó nagy sebességgel üldözte a filippínó hajót, amikor a veszélyes ütközés történt. A videófelvételen látható az eset, amikor a CCG hajó olyan súlyosan megsérült, hogy már nem volt tengerképes. Míg a kínai parti őrség néhány tagja a fedélzeten tartózkodott, továbbra sem világos, hogy sikerült-e megmenteni őket. Az ütközés előtt a kínai parti őrség már vízágyút lőtt a Fülöp-szigeteki hajóra, amely ki tudta kerülni a támadást.
Reakciók és hibáztatás
Mindkét nemzet egymást hibáztatja az esetért. A Fülöp-szigetek azzal vádolja Kínát, hogy a CCG hajó szándékosan döngölte a hajójukat, ami "súlyos motorhibát" okozott. A kínai fél azonban azt állítja, hogy a Fülöp-szigeteki hajó figyelmen kívül hagyta a figyelmeztetéseket, és illegálisan bejelentett vizeken tartózkodott. Ezek a feszültségek nem újkeletűek; Az elmúlt hónapokban fokozódtak a Dél-kínai-tengeren Kína és a Fülöp-szigetek közötti összecsapások tagesschau.de jelentették.
A kínai külügyminisztérium megerősítette a vitát, de nem közölte, hogy a Fülöp-szigetek állításai jogosak voltak-e. Ferdinand Marcos Fülöp-szigeteki elnök optimizmusának adott hangot, és hangsúlyozta, hogy a tengeri járőrök a térségben továbbra is aktívak maradnak az ország területi követeléseinek védelme érdekében.
A területi konfliktusok háttere
A Dél-kínai-tengeren zajló területi konfliktusok összetettek, és nemcsak Kínát és a Fülöp-szigeteket érintik, hanem más tengerparti államokat is, például Vietnamot, Indonéziát, Malajziát és Bruneit. Kína magáévá teszi a Dél-kínai-tenger szinte teljes területét, ami kulcsfontosságú a nemzetközi kereskedelem számára, mivel a világ tengeri kereskedelmének több mint 60%-a ezeken a vizeken halad át. Emellett a tengerfenékben vannak olyan vízkészletek, amelyek kiaknázása a szomszédos államok gazdasági érdeke. Wikipédia kiemeli.
A hágai Állandó Választottbíróság 2016-os döntése bizonyos kínai követeléseket jogellenesnek minősített, de ezt Peking nem ismeri el. Kína még 2012-ben átvette az irányítást a Scarborough-zátony felett, és azóta növelte jelenlétét a régióban. A Fülöp-szigetek ezzel szemben katonai jelenlétet tanúsított azzal, hogy katonákat állomásoztat egy régi hadihajóra, hogy alátámassza területi igényeit. Ezek a geopolitikai feszültségek továbbra is fontos kérdéseket jelentenek nemzetközi viszonylatban.