A fogvatartott lyukakat ás a cellákban: ablak” vagy szökési kísérlet?

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am und aktualisiert am

Egy 27 éves tunéziai férfi lyukakat ásott a cellafalakba a graz-karlaui börtönben, és ingatlankárosításért ítélték el.

A fogvatartott lyukakat ás a cellákban: ablak” vagy szökési kísérlet?

A graz-karlaui börtönben történt szokatlan anyagi kár esetén egy 27 éves tunéziai rab több lyukat ásott cellája falaiba. Hangos Krone.at A bíróságon kifejtette, hogy csak „ablakot” akart kialakítani a cella szomszédjának. A fogvatartott megfigyelte, hogy szomszédjának, aki mentális egészségügyi problémákkal küzd, és nem akart éjszaka egyedül lenni, további támogatásra van szüksége. Ez az intézkedés olyan ítéletet eredményezett, amely ma már vitatott.

Hanspeter Draxler bíró a tárgyalás során világossá tette, hogy a vádlott cselekményei szökési szándékától függetlenül súlyos anyagi kárnak minősülnek. A börtön falai a kritikus infrastruktúra részét képezik, ezért az ilyen cselekmények különösen súlyosnak minősülnek. Míg a tényleges kárt csekélynek értékelték, ezekben az esetekben a börtönrendszer biztonságát és integritását egyaránt értékelik.

Elítélés és fellebbezés

A tunéziai rabot egy év börtönre ítélték, de nem fogadta el az ítéletet, és fellebbezést nyújtott be, vagyis a döntés még nem jogerős. Ez jól szemlélteti a fogvatartottak mentális egészségügyi problémáival kapcsolatos jogi döntések összetettségét, ahogy azt a jelentésben is megállapították. Európai Belügyminisztérium meg van szólítva.

A vádlott védekezésének részeként kijelentette, hogy csak a romokat akarta eltüntetni, és kényszer alatt áll. Ennek az igénynek a későbbiekben is szerepe lehet a jogi eljárásban, hiszen a bíróságnak figyelembe kell vennie a fogvatartott személyes körülményeit és lelki egészségét is.

Mentális egészség a börtönben

A jelenlegi helyzet kérdéseket vet fel a mentális betegségek börtönrendszerbeli kezelésével kapcsolatban. A fogvatartottak gyakran nem kapják meg a problémáik kezeléséhez szükséges támogatást, ami az itt leírtakhoz hasonló szélsőséges intézkedésekhez vezethet. Az ilyen problémák megoldására szolgáló támogató infrastruktúra létrehozása kritikus lehet a rehabilitáció és a jövőbeni incidensek megelőzése szempontjából.

Összességében látni kell, hogyan alakul az ügy, és a vádlott pszichológiai vonatkozásai mennyiben befolyásolhatják a jogerős ítéletet. A tunéziai vágya, hogy új életet kezdjen, végső soron az azt követő jogi döntéseken múlhat.