Transznemű táncosok: Kínában lemondták a fellépéseket, aggodalmak az intézkedések miatt
A híres transznemű táncosnő, Jin Xing egyre nagyobb elnyomással néz szembe Kínában, miután fellépéseit váratlanul lemondták. Egyre nőnek a félelmek az LMBTQ+ közösség szélesebb körű üldöztetésétől.
Transznemű táncosok: Kínában lemondták a fellépéseket, aggodalmak az intézkedések miatt
A transznemű táncos, Jin Xing figyelemreméltó felemelkedésnek örvendett a kínai show-biznisz felső szintjére Hongkongban. Egy olyan országban, ahol az LMBTQ+ emberek számára egyre nehezebb nyíltan élni, karrierje rendkívüli. Az 57 éves nőt Kínában évek óta a transznemű ikonnak tekintik, akit az ország leginkább marginalizálódott emberei csodálnak a siker és az elfogadás ritka példájaként, még hivatalos körökben is.
A transznemű emberek előtt álló kihívások Kínában
Jin Xingnek sikerült több évtizedes karriert befutnia, amely kihívást jelent a normák számára. Koncerteket tart, TV talkshow-kat vezet, és 13,6 millió követője van a Weibo-fiókján. Ami figyelemre méltó, hogy az évek során megszerezte a kommunista párt tisztségviselőinek támogatását. A kínai állami média a „kínai modern tánc tíz legendás alakja” egyikeként írja le, és rendszeresen dicséretet közöl róla.
Növekvő félelmek és hivatalos elfogadás
A közelmúlt eseményei, különösen az, hogy a helyi hatóságok hirtelen és megmagyarázhatatlanul lemondták fellépéseit, aggodalmat keltettek amiatt, hogy Hszi Csin-ping kínai vezető tekintélyelvű magatartása az ország legkiemelkedőbb, nyíltan transznemű személyiségét is szorongathatja. A Kínában élő transzneműek gyakran szembesülnek társadalmi megbélyegzéssel és intézményi diszkriminációval, aminek következtében nehézségekbe ütközik az álláskeresés, vagy akár egyszerűen csak sétálnak az utcán. Jin azonban sokak számára a remény szimbóluma, hogy egy napon Kína elég progresszív lesz ahhoz, hogy magához ölelje őt és másokat.
Az ideológia hatása Hszi Csin-ping alatt
A kínai hatóságok megerősítették ideológiai kontrolljukat, és a nyugati értékeket káros befolyásnak tekintik. 2022 végén lemondták a guangzhoui Jin Xing Táncszínház előadásait, ami az LMBTQ+ közösség sokakban aggodalmát váltotta ki az esetleges elnyomás miatt. Sam Winter, az ázsiai transznemű kérdésekkel foglalkozó docens azt mondta, hogy Jin eredményei segítettek neki támogatást nyerni a hatóságoktól, különösen akkor, amikor Kína liberálisabbnak tűnt. A liberális légkör visszafejlődése lehet most az igazi probléma.
Jin Xing útja
Jin Xing katonacsaládban született, és szigorú táncképzésben és katonai gyakorlaton kapott. Miután az 1980-as években New Yorkba ment modern táncot tanulni, végül visszatért Kínába, ahol nemi megerősítő műtéten esett át. A döntéssel járó kihívások ellenére 1999-ben megalapította a Jin Xing Táncszínházat, és a modern tánc kulcsfigurájává vált Kínában.
A valóság a transznemű emberek számára Kínában
Más transzneműek, akiket gyakran nem fogadnak el a társadalomban, szintén beszélnek Jin kihívásairól. Cyan, egy 23 éves transz férfi azt mondta, hogy Kínában lehetetlen az identitás nyílt megélése. Sok transznemű embernek el kell merülnie a „kettős életben”, nappal férfiként, éjszaka pedig nőként él. Ami Jinnel történik, az megerősíti a pesszimizmust és a félelmeket a jövőbeni fejlődéssel kapcsolatos LMBTQ+ emberek számára Kínában.
A valóság az, hogy a nemet megerősítő műtétek drágák és nehezen elérhetők Kínában. Ha a pénz nem is jelent problémát, a szolgáltatások igénybevételének feltételei szigorúak, sok embert kilátástalan helyzetbe hozva. Jin Xing sorsa az LMBTQ+ közösség további elnyomásához vezethet, és veszélybe kerül az elfogadó társadalom reménye.