A tajvani elnöki hivatal Kína katonai eszkalációját szimulálja

A tajvani elnöki hivatal Kína katonai eszkalációját szimulálja

A tajvani Tajpejben az elnöki hivatal úttörő „asztali” gyakorlatot hajtott végre, amely Kína katonai eszkalációját szimulálta. Ez az első a maga nemében nemcsak a fegyveres erőket, hanem a különböző kormányzati szerveket és civil csoportokat is érintette, hangsúlyozva Tajpej sürgősségét, hogy felkészüljön Peking egyre határozottabb álláspontjára.

Válságforgatókönyvek szimulációja

A gyakorlatban központi és önkormányzati egységek, valamint civil társadalmi csoportok is részt vettek. A cél az volt, hogy teszteljék a kormány válaszát a különböző forgatókönyvekre, amennyiben a feszültség tovább fokozódik a Tajvani-szoroson. Lai Ching-te elnök csütörtök este kijelentette: "Asztali gyakorlatot végeztünk, hogy ellenőrizzük az egyes kormányzati szervek felkészültségét a szélsőséges forgatókönyvekre való reagálásra."

Fenyegetés elleni felkészülés

„Úgy gondoljuk, hogy amíg a kormány és a társadalom jól felkészült, megfelelően tudunk reagálni a különféle fenyegetésekre – beleértve a természeti katasztrófákat és a tekintélyelvű terjeszkedést” – tette hozzá Lai. A Kínai Kommunista Párt saját területének tekinti az önkormányzó demokráciát, de soha nem vette át az irányítást a sziget felett, és nem zárja ki az erőszakos túlkapásokat sem.

Kínai katonai tevékenység

Az elmúlt hónapokban Tajvanon megnövekedett kínai katonai tevékenység a Tajvani-szorosban és a Csendes-óceán nyugati részén. A kínai haditengerészeti és parti őrség hajói megnövelték mozgásukat a regionális vizeken, és megnőtt a sziget körül közlekedő kínai repülőgépek száma. A tajvani védelmi minisztérium szerint Kína ebben a hónapban az elmúlt évtizedek legnagyobb regionális tengeri bevetését hajtotta végre, kínai hajók több alakulatával is.

Gyakorlatok az ellenálló képesség növelésére

Kína idén két nagyszabású hadgyakorlatot is hajtott végre Tajvan környékén, válaszul Lai májusi beiktatására, egy másikat pedig az októberi nemzeti ünnepi beszéde során. Lai, akit nyíltan utálnak Pekingben a tajvani szuverenitásról vallott nézetei miatt, és a kormányzó Demokrata Haladó Párt többször is elutasította Peking területi követeléseit. Hangsúlyozzák, hogy a sziget demokratikus jövőjéről kizárólag 23,5 millió polgára dönthet.

A civil társadalom reakcióira fókuszált szimuláció

A hagyományos katonai hadijátékokkal ellentétben az asztali gyakorlat azt próbálta kipróbálni, hogyan tudják a különböző kormányzati szervek „biztosítani a társadalom normális működését” válság idején. A szimuláció két forgatókönyvet tartalmazott: az egyikben Kína „nagy intenzitású” szürkezónás hadviselési taktikát alkalmaz, a másikban pedig Tajvan „a konfliktus szélén áll”. A szürke zóna taktikák olyan akciókra utalnak, amelyek az agresszió küszöbe alatt vannak.

A gyakorlat eredményei és a jövőbeli tervek

A kormányzati szervek nem készíthettek előre feljegyzéseket, és azonnal reagálniuk kellett a különféle eshetőségekre. Liu Shyh-fang belügyminiszter, aki a gyakorlat magas rangú tisztviselői között volt, kiemelte, hogy a szimuláció kulcsfontosságú eredményeként javítani kell Tajvan képességét a félretájékoztatás elleni küzdelemben rendkívüli időkben.

Liu elmondta, hogy bár a védelmi minisztérium jól felkészült, sok kormányzati ügynökségnek nehézséget okozott a félretájékoztatás tisztázása áram- vagy internetkimaradások során. Ez rávilágít az információáramlás biztosítására szolgáló mechanizmusok szükségességére. A hatóságok azt is tervezik, hogy a jövő év végéig 50 000 közszférabeli önkéntest toboroznak és képeznek ki katasztrófaelhárításra.

Lin Fei-fan, a tajvani nemzetbiztonsági tanács főtitkár-helyettese hozzátette, hogy a szimuláció nagyban hozzájárul a szigetország társadalmi ellenállásának növeléséhez. "Az asztali gyakorlatok végrehajtása ebben az időben kritikus fontosságú a jövőre való felkészülés megerősítéséhez és a fejlesztendő területek azonosításához" - tette hozzá.