Vizsgálatok Schimanek ellen: Lőszert és náci emléktárgyakat fedeztek fel!

Vizsgálatok Schimanek ellen: Lőszert és náci emléktárgyakat fedeztek fel!

Egy langenlois-i erdészházban tartott házkutatást követően az ügyészség nyomozást indított. A házkutatás során nagy mennyiségű lőszert és náci kegytárgyakat találtak. Az erdész háza állítólag a „szász szeparatisták” menedékhelyül szolgált. Ezek a fejlemények rávilágítanak a vizsgálatok és a Nemzeti Tanács munkatársai közötti összefüggésekre.

Az érintett Schimanek, aki lakossági nyomásra kérte munkaviszonyának megszüntetését. Rosenkranz Nemzeti Tanács elnöke elárulta, hogy már februárban értesült a vizsgálatról. Ugyanakkor azzal védekezett, hogy az alkalmazottak biztonsági átvizsgálását a törvény nem írja elő. Rosenkranz hangsúlyozza, hogy személyi döntései a szakmai képzettségen és sajátosságokon alapulnak, és a külső érdekeket magánügynek tekintik.

Politikai reakciók

A válasz ezekre az eseményekre nem várat sokáig magára. Lukas Hammer, a Zöld Párt jobboldali szélsőségek szóvivője éles kritikát fogalmazott meg, és hangsúlyozta, hogy az alkalmazottak jobboldali szélsőséges hálózatokhoz fűződő kapcsolatait nem lehet egyszerűen magánügynek tekinteni. Hammer naivnak minősítette azt a feltételezést, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal a gyanúra azonnal fellép. Ezek a kijelentések az osztrák szélsőjobboldali irányzatokkal kapcsolatos növekvő aggodalmakra mutatnak rá, különös tekintettel a nemzet politikai helyzetének történelmi alakulására.

A háború utáni időszakban Ausztriát gyakran „az első szabad országnak” tekintették, amelynek lakossága Hitler alatt szenvedett. A nemzetiszocializmussal való ideológiai megbékélés azonban hosszú időre elmaradt. Az illegális neonáci szervezetek gyorsan megalakultak, és az FPÖ kiemelkedő szerepet kapott azzal, hogy maga mögé gyűjtötte a volt NSDAP- és SS-tagokat, és jobboldali populista irányvonalat követett.

A jobboldali szélsőségesség mint súlyos probléma

A jobboldali szélsőségesség komoly probléma Ausztriában a háború utáni évek óta. A különféle denacifikációs intézkedések ellenére a jobboldali szélsőséges irányzatok továbbra is jelen voltak az egyetemeken. Az 1960-as és 2000-es évek között ismétlődő támadások és incidensek voltak, amelyek a szélsőjobboldal radikalizálódását jelzik. Az FPÖ-t, amely 1956-os alapítása óta a többi párttól jobbra pozicionálja, szintén többszörösen összehozzák jobboldali szélsőséges tartalommal.

A Schimanek körüli jelenlegi incidensek és a kapcsolódó nyomozások ezért egy nagyobb, aggasztó tendencia részének tekinthetők az osztrák társadalomban és politikában. Ezek a fejlemények rávilágítanak arra, hogy az ország demokratikus értékeinek védelme érdekében határozottan fel kell lépni a jobboldali szélsőséges irányzatokkal.