Sötét üstökösök: Titokzatos, farok nélküli égitesteket fedeztek fel!

A csillagászok a közelmúltban figyelemre méltó felfedezést tettek a Naprendszerben: további „sötét üstökösök” azonosítását. Ezek a különleges égitestek üstökösszerű repülési viselkedést mutatnak, de nincs látható porfedőjük vagy farkuk. A jelenlegi jelentések szerint jelenleg 14 ilyen objektum ismert, a közelmúltbeli felfedezések pedig ennek a számnak jelentősen megduplázódnak. Sötét üstökösök a Naprendszer hideg, jeges vidékein alakulnak ki, különösen a Kuiper-övben, ahol megfelelő körülmények között a jég és az illékony anyagok elpárolognak, ahogy közelednek a Naphoz, és általában üstökös farkát hoznak létre.

Azonban ezeknek a sötét üstökösöknek az a lenyűgöző tulajdonsága, hogy a tipikus üstökös viselkedés ellenére nem mutatják a farok jeleit. Az első ismert ilyen tárgyat, a 2003 RM-et az aszteroidaövben fedezték fel. Ennek eredményeként a csillagászok a Minor Planet Center adatbázisában további objektumok után kutattak, amelyek repülési viselkedésében „gyanús” eltérések mutatkoztak, és hét további égitestet azonosítottak, amelyek a nem gravitációs gyorsulás mintáját követik.

A sötét üstökösök osztályozása

Úgy tűnik, hogy a 14 azonosított sötét üstökös két fő populációt alkot. Az első csoport, a külső sötét üstökösök, nagyobb darabokból állnak, erősen elliptikus pályán, amelyek hasonló pályával rendelkeznek, mint a Jupiter család rövid periódusú üstökösei. A második csoportba tartoznak a belső sötét üstökösök, amelyek kisebbek és legfeljebb néhány tucat méteresek, de eltérő mozgási anomáliákat mutatnak.

A sötét üstökösök eredete és a két populáció közötti kapcsolat továbbra is tisztázatlan. Ezenkívül megválaszolatlanok maradnak a további gyorsulás okával, valamint a kóma és a porszem hiányával kapcsolatos kérdések. Ezt a kérdést megvilágítja az Oumuamua (1I/2017 U1) 2017-es felfedezése, egy olyan objektum, amely a Naprendszeren kívülről származik, és amelynek pályáját szintén nem sikerült teljesen megmagyarázni.

Ami különösen érdekes, hogy az olyan újonnan felfedezett égitestek, mint az Oumuamua, kisbolygóknak tűnnek, de úgy viselkednek, mint az üstökösök, mivel felgyorsult pályájuk van. A tudósoknak még nem sikerült egyértelmű magyarázatot találniuk ezen új égitestek pályájában bekövetkezett változásokra, amelyek a „sötét üstökösök” kategória létrehozásához vezettek.

A Berkeley-i Kaliforniai Egyetem kutatása azt sugallja, hogy az Oumuamua objektumot a csillagközi közegben a kozmikus sugarak által képződött hidrogén gázkibocsátása gyorsíthatta fel. A sötét üstökösöket a NASA is két kategóriába sorolja: a külső sötét üstökösök 100 méternél nagyobbak és ellipszis alakúak, míg a belső sötét üstökösök kisebbek és a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars bolygók között közlekednek.

Ezek az új megállapítások és a kapcsolódó kérdések illeszkednek a Naprendszer különböző osztályaival foglalkozó, egyre összetettebb kutatásokba. A sötét üstökösökkel kapcsolatos ismeretek továbbfejlesztése naprendszerünk dinamikájának és kialakulásának jobb megértését eredményezheti a jövőben, amint azt korábbi jelentésekben, például egy Futurezone.

A sötét üstökösökkel kapcsolatos további részletekért olvassa el a cikket is Lomazoma.