Ellentmondásos Dinghofer-szimpózium: A történészek óva intenek attól, hogy antiszemitákat tiszteljenek
2025. november 11-én kortárs történészek bírálják a Dinghofer-szimpóziumot a parlamentben, amely egy antiszemitát tisztel.

Ellentmondásos Dinghofer-szimpózium: A történészek óva intenek attól, hogy antiszemitákat tiszteljenek
2025. november 4-én javában zajlanak a parlamentben a vitatott „Dinghofer Symposium 2025” előkészületei. Történészek ezrei, különösen kortárs történészek nyílt levélben emeltek szót a Walter Rosenkranz (FPÖ) Nemzeti Tanács elnöke által szervezett esemény ellen. Érvelésük Franz Dinghofer megkérdőjelezhető kitüntetésén alapul, akit antiszemitának és nemzetiszocialistának nyilvánítottak, és akinek munkásságát a történelem kritikusan szemléli.
A tervek szerint november 11-én megrendezésre kerülő szimpózium témája: „Cenzúra és ideologizálás – veszélyben a szabadság!” A megnyitó beszédet Walter Rosenkranz mondja, majd Martin Graf, a Dinghofer Intézet elnöke. Az esemény részeként adják át a Franz Dinghofer-érmet és a Dinghofer Media Prize-t is. Dinghofer, aki 1873 és 1956 között élt, pályafutása során magas politikai tisztségeket töltött be, köztük Linz polgármestere, a Nemzeti Tanács tagja és alkancellár.
Történészek és politikai reakciók
Dinghofer szerepe, különösen az NSDAP-ban való tagsága, újraértékelődik a közbeszédben. A történészek rámutatnak arra, hogy Dinghofer már 1940-ben megpróbált csatlakozni az NSDAP-hoz. Emellett kritika is van, hogy a köztársaság megalapításában játszott szerepének történelmi felfogása eltúlzott. A múltban az 1938-as Kristalléjszaka és a holokauszt úttörőjeként írták le. A kortárs történész egyértelműen kéri: „A parlamentben ne legyen helye egy nemzetiszocialista posztumusz tiszteletének.” A zöldek is osztják ezt a nézetet, Lukas Hammer „szégyennek” minősítette a meghívást, a szimpózium témáját pedig a demokrácia elleni támadásként értékelte.
Az antiszemitizmus, amelyben Dinghofer munkája áll, döntő változáson ment keresztül a 19. században, amikor Wilhelm Marr megalkotta a kifejezést. A kifejezés a zsidók ellen irányul, és globális jelenséggé fejlődött. Hannah Arendt 1941-ben megjegyezte, hogy az egyetlen hely, amely biztonságos az antiszemitizmustól, a Holdon van. Manapság az antiszemitizmus nemcsak történelmi távlatokban, hanem modern formákban is megnyilvánul, mint például az Izraellel szembeni kritikai attitűd, amely gyakran magában rejti a zsidóellenes érzelmeket.
Az antiszemitizmus kontextusa
Ugyanakkor kiemelik azokat a kihívásokat, amelyekkel manapság szembesül a társadalom. Az antiszemitizmus már nemcsak a múlt kérdése, hanem a jelenlegi diskurzusokban és az interneten is megnyilvánul, ahol feltételezett „összeesküvés-elméletek” és sztereotípiák kerülnek napvilágra. Hiányzik azonban az antiszemitizmus globálisan következetes meghatározása, ami megnehezíti a vádemelést. Az EUMC 2005. évi munkameghatározását, amelyet a Nemzetközi Holokauszt Emlékezés Szövetsége (IHRA) fogadott el 2016-ban, számos tagállam elismeri, és útmutatást ad a probléma kezeléséhez.
Bár a Dinghofer-szimpózium körüli vitákat a politikai színtéren nem lehet figyelmen kívül hagyni, továbbra is sürgető a vita az európai antiszemitizmus történelmi számításairól és örökségéről. Az elkövetkező napok megmutatják, hogy a szóban forgó szereplők tudnak-e tanulni a múltból, és felelősségteljesen cselekedni a jelenben.