Nukleáris fegyverkezés: Fennáll-e egy új fegyverkezési verseny veszélye 2026 után?

Nukleáris fegyverkezés: Fennáll-e egy új fegyverkezési verseny veszélye 2026 után?

Az Egyesült Államok és Oroszország között egyre sürgetőbbé válik az atomfegyver-ellenőrzésről szóló vita, mivel 2026 elején lejár az Új START Szerződés, az utolsó fennmaradó szerződés a témában. A jelenlegi jelentések szerint nincs jele a megállapodás megújítására vagy leváltására irányuló tárgyalásoknak. A Kleine Zeitung szerint a SIPRI kutatója, Hans M. Kristensen aggódik a globális nukleáris környezetben bekövetkezett fejlemények miatt, és kifejti, hogy a korszak a nukleáris világban. A hidegháború óta megfigyelhető leszerelés most véget ér.

Dan Smith, a SIPRI igazgatója új nukleáris fegyverkezési versenyre figyelmeztet, és megjegyzi, hogy a nagyhatalmak közötti kétoldalú nukleáris fegyverzetellenőrzés válságban van. Oroszország már 2023 februárjában felfüggesztette az együttműködést az Új START-megállapodás értelmében, és nem engedélyezte a külföldi ellenőrzéseket, ami tovább rontotta a helyzetet.

Világméretű részvények és fegyverek dinamikája

A helyzetet tetézi a globális atomfegyver-készletek növekedése. 2025 januárjában a becslések szerint összesen 12 241 nukleáris robbanófej létezik, ebből körülbelül 9 614 katonai készlet áll készen a felhasználásra. Ebből 3912 robbanófej működőképes, és hozzávetőleg 2100 van ballisztikus rakéták miatti készültségben. A [Tagesschau](https://www.tagesschau.de/ausland/ Amerika/usa-ruestungskontrolle-russland-100.html) kiemeli, hogy az Egyesült Államok kész tárgyalásokat folytatni a nukleáris kockázatokról a 2026 utáni esetleges konfliktusok elkerülése érdekében. Ezeknek a tárgyalásoknak ki kell terjedniük a fegyverzetfelügyelet és -ellenőrzés többoldalúvá tételére is, Kínára és más nukleáris hatalmakra is.

Kína gyors nukleáris fegyverkezése is riasztó. Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója arra figyelmeztet, hogy Kínának 2035-re akár 1500 nukleáris robbanófeje is lehet. Ez arra kényszerítené az Egyesült Államokat, hogy elrettentési stratégiáját két egyformán erős nukleáris hatalomra alapozza.

A fegyverzetellenőrzés történelmi összefüggései

Történelmileg a hidegháború alatti elrettentés logikai alapja a hatalmas nukleáris felépítés volt. A nukleáris robbanófejek csúcsát 1986-ban érték el, amikor az Egyesült Államoknak körülbelül 23 000, a Szovjetuniónak pedig körülbelül 40 000 robbanófeje volt. A hidegháború befejezése után jelentős előrelépés történt a leszerelésben, de ezt kiábrándulás és számos visszaesés követte, például 2019-ben mindkét ország visszavonta az INF-szerződést.

Ezenkívül a többoldalú ellenőrzés az 1990-es évek óta stagnál, és az 1968-ban elfogadott Atomsorompó Szerződés (NPT) egyaránt rendelkezik a leszerelésről és az atomenergia békés célú felhasználásáról. Globális elfogadottsága ellenére, néhány kivételtől eltekintve, egyre több aggodalomra ad okot a stagnáló leszerelés és a nukleáris leszerelés új megközelítéseinek kidolgozásának szükségessége.

Összességében a globális nukleáris fegyverzet-ellenőrzés jövője bizonytalan, és a nemzetközi közösség azzal a kihívással néz szembe, hogy hatékony intézkedéseket tegyen a nukleáris fegyverkezés megújításának megakadályozása és a meglévő szerződések megerősítése érdekében.