Fej-fej melletti verseny: a PVV erősen felkapott a választások előtt Hollandiában!

Fej-fej melletti verseny: a PVV erősen felkapott a választások előtt Hollandiában!

2025. október 25-én, mindössze négy nappal az általános választások előtt Hollandiában, izgalmas egymás elleni küzdelem alakult ki három politikai párt között. Az Ipsos I&O intézet felmérése szerint Geert Wilders Szabadságpártja (PVV) mintegy 20 százalékot ért el, így a 150 parlamenti mandátumból 26-ot szerezhet meg. A vörös-zöld szövetség 23, a baloldali-liberális D66 pedig 22 mandátummal következik. Ez azt jelenti, hogy a bevett pártok, köztük a kereszténydemokraták és a jobboldali liberális VVD vannak hátul. Ezek a fejlemények egy intenzív választási kampány eredménye, amelyet olyan kérdések uralnak, mint a menekültügy, a migráció és a lakáshiány. A helyzetet két másik kormánypárt számára is jelentős veszteségek jellemzik. Két évvel ezelőtt a PVV 37 mandátumot szerzett a választásokon, és először volt kormánykoalíció tagja. Ez a koalíció azonban, amely a PVV-ből, a VVD-ből, a BBB-ből és az NSC-ből állt, 2025 júniusában mindössze tizenegy hónap után összeomlott a menekültügyi politikával kapcsolatos viták miatt. Szinte minden bevett párt elutasítja a Wildersszel való együttműködést, és a nyomás a politikai környezetben növekszik.

Geert Wilders, a PVV elnöke a migrációs politika drasztikus megváltoztatását szorgalmazta, mielőtt kilép a kormánykoalícióból. Köztudott volt, hogy a koalíció kezdettől fogva instabil volt, és többször is az összeomlás szélén állt. A migrációs politikával kapcsolatos konfliktus végül Wilders azon döntéséhez vezetett, hogy kilép a koalícióból. Javaslatai olyan drasztikus intézkedéseket tartalmaztak, mint az összes menedékkérő visszautasítása, a családegyesítés felfüggesztése és a hadsereg alkalmazása a határok ellenőrzésére. A további követelések között szerepelt a szíriai menekültek és elítélt migránsok kiutasítása, valamint a menekültügyi központok bezárása. Wilders ultimátuma azonban koalíciós partnerei ellenállásba ütközött, akik végül megtagadták követeléseinek elfogadását.
A (ZDF) jelentése szerint a koalíciós partnerek hitetlenkedve és haraggal szemlélték a helyzetet. Dick Schoof miniszterelnök új választást hirdetett, de ezt még nem tűzték ki. Az új választásokig hivatalban marad.

Politikai reakciók és kilátások

A koalíció megszakítására adott reakciók egyértelműek voltak. A VVD-s Dilan Yesilgöz azzal vádolta Wilderst, hogy személyes ambícióit az ország érdekei elé helyezi, míg a BBB-s Caroline van der Plas és Nicolien van Vroonhoven, az NSC-s felelőtlenségnek nevezte tetteit. Wilders korábban távozással fenyegetőzött, ami végül valósággá vált, amikor gyorsan véget ért a csoportvezetők rendkívüli értekezlete.
(Tagesschau) kiemeli, hogy jelenlegi helyzete és a szigorúbb menekültügyi törvények iránti igény ellenére a PVV nem tudta betartani politikai ígéreteit, ami a lakosság körében széleskörű elégedetlenséghez vezetett.

Sarah de Lange politológus becslése szerint a nyári szünet után új választásokra kerülhet sor, ami tovább növeli a bizonytalanságot a holland politikai rendszerben. A közelgő választásokra is egy fontos hágai NATO-csúcs hátterében kerül sor, ami tovább szítja a politikai légkört.
(Bécs) egy pillantást vet a közvélemény-kutatásokra, amelyek szoros versenyre utalnak, és megmutatja, hogy az elkövetkező napok fejleményei milyen döntő hatással lehetnek Hollandia politikai jövőjére.