A múlt borzalmai: kannibalizmust és mészárlásokat fedeztek fel Somersetben!

A múlt borzalmai: kannibalizmust és mészárlásokat fedeztek fel Somersetben!

Borzalmas felfedezések a bronzkorból: kannibalizmus Nagy-Britanniában?

A régészek megdöbbentő igazságot tártak fel: közel 4000 évvel ezelőtt az angliai Somersetben véres mészárlás történt, amely átírhatta az emberiség történelmét. Legalább 37 személy – köztük férfiak, nők és gyerekek – maradványaira bukkantak, amelyek az erőszak és a kannibalizmus egyértelmű jeleit mutatják.

Az 50 éve felfedezett lelőhelyen emberi maradványok találhatók vágási és harapásnyomokkal. Ezek a hátborzongató nyomok erőszakos tömeggyilkosságra és az antropofág sokkoló gyakorlatára utalnak – az emberi hús célzott megölésére és fogyasztására.

Mit fedeztek fel?

Az egyikben jelenlegi tanulmány A tudósok körülbelül 3000 töredezett csontot vizsgáltak meg, amelyeket a Charterhouse Warren barlangkutatói találtak ki az 1970-es években. Évtizedekig észrevétlen maradtak, ezek a maradványok egy olyan közösségből származnak, amely egyetlen, pusztító incidensben kipusztult.

A csontokat egy 15 méter mély mészkőaknában találták meg, és számos vágásnyom van rajtuk. Egyes koponyák összetörtek, és a lefejezés és a csontvelő-kivonás jelei láthatók. Különösen ijesztőek az emberi harapásnyomok, amelyek kannibalizmusra utalnak.

Miért ölték meg ezeket az embereket?

Úgy tűnik, hogy az erőszak nem az éhségből vagy az erőforrások hiányából ered. Az emberi maradványok mellett szarvasmarhacsontokat is találtak, ami megfelelő táplálékellátásra utal. Ebben az időszakban nincs bizonyíték az erőforrásokért folyó versenyre vagy az éghajlati változásokra. A sérülések arra utalnak, hogy az áldozatokat váratlanul érte, és szándékosan megölték.

Rick J Schulting, a tanulmány vezető szerzője kifejti, hogy az ilyen régészeti leletek kibővíthetik a múlt és a jelen emberi erőszakáról alkotott ismereteinket. A rendkívüli brutalitást lopás vagy társadalmi konfliktusok válthatták ki, amelyek halálos bosszúcselekményekké fajultak.

„Ez a szélsőséges erőszak valószínűleg nem egyedi eset volt” – mondja Schulting. "Lehet, hogy az áldozatok családjai megtorlásra vágytak, ami erőszakos ciklushoz vezetett." Ez azt sugallja, hogy a kannibalizmus nem pusztán etetés volt, hanem az áldozatok szándékos dehumanizálása.

A tanulmány egy összetettebb és sivárabb bronzkori társadalom képét mutatja be Nagy-Britanniában, amelyet viszonylag békésnek tartottak. „Néha egyetlen helyszín megváltoztathatja a felfogásunkat” – mondja Schulting.

A bronzkor, amely i.e. 2500 és 800 között tartott. Ez az időszak ie 2000-ig tartott, és a fémfeldolgozás, a mezőgazdaság és a kereskedelem fejlődése jellemezte. A felfedezés azonban azt mutatja, hogy a közösségek nagyszabású erőszakra is képesek voltak, talán társadalmi konfliktusok vagy betegségek kitörése miatt.

Két gyermek maradványai pestisfertőzésre utalnak, ami arra utal, hogy a betegség fokozhatja a feszültséget.

Történelmileg számoltak be kannibalizmusról, de ez nem általánosan elterjedt norma. Európában a régészeti lelőhelyek kevesebb mint 10 százalékán találtak kannibalizmusra utaló bizonyítékot, ami gyakran bizonyos rituálékhoz vagy túlélési helyzetekhez kötődik.

A somerseti felfedezés új megvilágításba helyezi az emberi történelem sötét oldalait, és arra késztet bennünket, hogy újragondoljuk a bronzkor és az emberi természet összetettségét.