Tiltakozások és politika: A jobboldali pártok változása Európában

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Politológusok az aktuális politikai fejleményekről és Wilfried Hauslauer lemondásáról vitatkoznak az Exxpressen.

Tiltakozások és politika: A jobboldali pártok változása Európában

Ausztriában és Európában a politikai tájat drámai változások jellemzik. Központi téma Wilfried Hauslauer lemondása, amelyről Ralph Schöllhammer politológus és a NEOS társalapítója, Veit Dengler ma 7:30-tól élő adásban tárgyal az expressz. Miközben virágzik a vita Hauslauer lemondásáról, a Herbert Kickl elleni heves tiltakozásokról és Elon Musk befolyásáról a politikai színtéren, továbbra is fennáll a valós politikai változás hiányától való félelem. A vitát olyan légkör jellemzi, amely magában foglalja a bizonytalanságokat és a dinamikus kihívásokat is, mint pl expressz jelentették.

Az európai nemzetközi választások hasonló képet festenek. Franciaországban Marine Le Pen Nemzeti Rallye a szavazatok 33,25 százalékát tudta megszerezni, ami egyrészt sikeresnek tekinthető, de elmarad a közvélemény-kutatások által támasztott várakozásoktól. Az FPÖ hasonló csalódásokat élt át Ausztriában az európai parlamenti választásokon, ahol mindössze 25,4 százalékkal a legerősebb párt lett, de nem érte el a kívánt 30 százalékos határt. Az ilyen fejlemények különösen figyelemre méltóak, mivel a jobboldali szélsőséges pártok gyakran jobban teljesítettek, mint a múltban előre jelzett közvélemény-kutatások brüsszeli jel kiemeli. A jelek arra utalnak, hogy a „szégyenlős jobboldali effektus” elhalványul, ami azt jelenti, hogy e pártok szavazói egyre kevésbé szégyellik nyilvánosan kinyilvánítani támogatásukat, és egyre inkább valódi politikai változtatást követelnek.

Ezek a fejlemények kihívást jelentenek a politikai szereplők számára, akik tiltakozó mozgalmaikat hozzáértő kormányzássá szeretnék átalakítani. A választók támogatottságának megugrását most konkrét változtatásokkal és proaktív politikákkal kell kezelni. A jelenlegi Kickl-ellenes tiltakozások során tapasztalható politikai visszhanghullám megköveteli a vezetőktől, hogy ne csak mozgósítsák a felháborodást, hanem olyan fenntartható megoldásokat is kínáljanak, amelyek megfelelnek a választók igényeinek.