Sidl, az SPÖ embere figyelmeztet: a 2040-es klímacél veszélyben van!

Sidl, az SPÖ embere figyelmeztet: a 2040-es klímacél veszélyben van!

Günther Sidl, az SPÖ európai parlamenti képviselője 2025. szeptember 11-én az Európai Unió fontos éghajlat-politikai céljairól, különös tekintettel a 2040-re kitűzött célról szólt. Sidl szerint ez a cél kulcsfontosságú mérföldkő a klímasemleges Európa 2050-re való megvalósításában. Figyelmeztet, hogy az átmeneti célokat nem szabad hosszú távú éghajlati célokkal veszélyeztetni. Hozzászólásában hangsúlyozza, hogy a klímasemlegességet csak lépésről lépésre lehet megvalósítani. Az osztrák kormány kormányprogramjában egyértelműen elkötelezte magát a klímasemlegesség mellett 2040-ig.

Sidl felszólítja a környezetvédelmi minisztert, hogy támogassa az ambiciózus klímapolitikát Brüsszelben. Azt szeretné, ha ebbe a folyamatba bevonnák az állampolgárokat, hogy ne hagyjanak hátra senkit. Ez a megközelítés különösen fontos, mert Ausztria 2040-ig ellensúlyozni kívánja kibocsátását, és a fennmaradó kibocsátásokat, amelyeket nem sikerült csökkenteni, szén-dioxid-tárolással kell kompenzálni.

Klímacélok a nemzetközi megállapodások összefüggésében

A 2016-ban életbe lépett nemzetközi Párizsi Megállapodás általános keretet ad a klímaválság leküzdésére. Kötelező célokat tűz ki minden államra, és hosszú távú célja, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést legfeljebb 2 Celsius-fokra korlátozza. További erőfeszítéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a 1,5 Celsius-fok célértéket ne lépjék túl. Az Európai Tanács azt a célt is követi, hogy 2050-re többé ne csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását, a fennmaradó kibocsátást pedig természetes és műszaki nyelők ellensúlyozzák. Ausztria jogilag kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig 48 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását 2005-höz képest.

A 2011-es klímavédelmi törvény részeként nemzeti jogi keretet alkottak, amely a kibocsátási határértékek betartásának mértékét képezi. Az ezen a törvényen alapuló intézkedéscsomagot 2018-ra hajtották végre. Siddle ismerteti a 2029-ig tartó további tervezést, amely 2040-ig tartalmazza a klímasemlegességet.

Az EU klímacéljai és kihívásaik

Az EU a közelmúltban új időközi célt mutatott be az éghajlatkárosító gázok csökkentésére, amelynek célja a kibocsátás 90 százalékos csökkentése 2040-re 1990-hez képest. Ez a 2021 nyarán bevezetett „Fit for 55” csomag része. Ezek az iránymutatások az EU Klímaügyi Tanácsadó Tanácsának tudományos ajánlásain alapulnak, és a Párizsi Klímaegyezmény iránymutatásait hivatottak támogatni. Az EU azt tervezi, hogy ezt a célt nyár végén benyújtja az Egyesült Nemzetek Szervezetének.

A javaslattal kapcsolatban azonban nézeteltérések vannak az Európai Parlamentben és a tagállamok között. Az olyan országok, mint Franciaország, Olaszország és Lengyelország aggodalmát fejezik ki. A Tanács dán elnöksége alapvetően támogatja a klímacélt, de hangsúlyozza, hogy egyensúlyra van szükség az éghajlati és gazdasági érdekek között. Ez a kérdés további vitákhoz vezethet, különös tekintettel az európai választásokat követő politikai változásokra.

Az éghajlatkutatás rámutat a szélsőséges időjárási események fokozódására, amelyeket az éghajlatváltozás fokoz. 37 fokos rekordhőmérsékletet figyeltek meg Brüsszelben, ami aláhúzza a klímacélok elérésének sürgősségét. Míg az uniós polgárok 80%-a komoly problémaként érzékeli az éghajlatváltozást, és támogatja a klímasemleges jövőt, alapvető fontosságú, hogy a politikai döntéshozók teljesítsék vállalásaikat, és hajtsák végre a szükséges aktív változást.