Az FPÖ keményebb vonalat követel: töröljék el az EJEE-t, mint a bevándorlók védőpajzsát!

Az FPÖ keményebb vonalat követel: töröljék el az EJEE-t, mint a bevándorlók védőpajzsát!

Kilenc EU-tagállam írt alá a közelmúltban egy levelet, amelyben az Emberi Jogok Európai Egyezménye (ECHR) újraértelmezésére szólít fel. A lépést üdvözölte Petra Steger, az FPÖ európai parlamenti képviselője, aki bírálta az EJEE jelenlegi értelmezését, amely akadályozza az illegális bevándorlók hatékony kitoloncolását. Ez a követelés része az emberi jogok és a nemzetbiztonság közötti egyensúlyról szóló szélesebb körű politikai vitának Ausztriában és Európában. Steger kettős mércével vádolta az ÖVP-t, és arra figyelmeztetett, hogy a felelősséget nem szabad a bíróságokra hárítani. Az OTS jelentése szerint…

Az EJEE-ről szóló vita nem újkeletű Ausztriában. Herbert Kickl, az FPÖ szövetségi pártelnöke már 2019-ben javasolta az egyezmény megreformálását, de ez akkoriban ellenállásba ütközött. Steger, aki az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságban (LIBE) is dolgozik, most a jogalap megváltoztatását szorgalmazza a túlzott értelmezések elkerülése és a szigorúbb menekültügyi politika lehetővé tétele érdekében. Steger sem hagyja szó nélkül azt az iróniát, hogy az ÖVP-t Beate Meinl-Reisinger, a NEOS vezetője vezeti, aki korábban „barom politikának” minősítette a hasonló átértelmezést.

Az EJEE jelentősége Ausztriában

Ausztria 1958-ban csatlakozott az EJEE-hez, és 1964 óta rendelkezik alkotmányjogi státusszal. Ez különleges jellemző a 47 szerződő állam között. Az EJEE-ből levezethető jogok közvetlenül vonatkoznak az osztrák bíróságokra és közigazgatási hatóságokra. A Szövetségi Kancellária kifejti, hogy... A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) felelős az EJEE ellenőrzéséért. Az EJEE dinamikus megközelítést alkalmaz, és az Egyezményt „élő eszközként” értelmezi, amelynek értelmezése a jelenlegi társadalmi és gazdasági realitásokon alapul.

Ausztria az Európa Tanács más emberi jogi egyezményeinek is részes fele, és az emberi jogok védelmének megerősítésére törekszik. Az osztrák kormány központi kérdése az EJEE-hez történő egyéni fellebbezési jog fenntartása. A nemzetközi kötelezettségvállalások közé tartozik többek között a nők elleni erőszak elleni küzdelemről szóló Isztambuli Egyezmény ratifikálása, amelyre 2014-ben került sor.

Emberi jogok az EU-ban

Az EU külkapcsolataiban aktívan támogatja az emberi jogokat és a demokráciát, és célja, hogy valamennyi politikát emberi jogi szempontból alakítsa. Az Európai Parlament hangsúlyozza, hogy... Az EU különféle jogalapokkal rendelkezik az emberi jogok előmozdítására, beleértve az EU-Szerződés 2. és 3. cikkét, amelyek rögzítik az Unió értékeit és céljait. Az emberi jogok és a demokrácia stratégiai keretét 2012-ben fogadták el, az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó harmadik cselekvési terv pedig 2027-ig érvényes.

Az EU emellett kiáll a nemzetközi jog betartása mellett, és számos eszközt alkalmaz az emberi jogi aggályok nemzetközi szintű kezelésére. Ezek közé tartozik például a több mint 60 országgal folytatott politikai párbeszéd, a választási megfigyelő missziók és az országspecifikus stratégiák kidolgozása az emberi jogok megerősítésére.

Az EJEE-ről és annak értelmezéséről folyó jelenlegi vita tehát azokat az összetett kihívásokat tükrözi, amelyekkel az államok szembesülnek a nemzeti érdekek és a nemzetközi kötelezettségek összeegyeztetésére tett erőfeszítéseik során. Az emberi jogok mai értelmezése továbbra is központi kérdés az EU-ban és tagállamaiban.