Európa a fókuszban: Stocker a biztonságról és a migrációról tárgyal Tiranában

Európa a fókuszban: Stocker a biztonságról és a migrációról tárgyal Tiranában

Az Európai Politikai Közösség (EPG) hatodik csúcstalálkozójára 2025. május 15-én kerül sor az albániai Tiranában. A találkozón 47 európai ország állam- és kormányfője vesz részt, köztük Christian Stocker (ÖVP) osztrák kancellár. Az Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezésére 2022 októberében Prágában megalapított EPG az európai kihívások közös megoldásának platformja lett. A csúcstalálkozó főbb napirendi pontjai között szerepel Európa biztonsága Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújában, a versenyképesség és a migráció.

António Costa, a Tanács elnöke az Európai Unió kiemelt képviselőjeként lesz jelen, míg Edi Rama albán miniszterelnök társelnöke lesz a csúcstalálkozónak. Ami különösen figyelemre méltó, hogy Oroszországot és Fehéroroszországot kizárták az eseményből, ami az EPG politikai irányultságát hangsúlyozza.

Tematikus fókuszok és kétoldalú megbeszélések

A tanácskozás intenzíven Európa biztonságára fog összpontosítani, különös tekintettel az ukrajnai háború által támasztott folyamatos kihívásokra. E központi téma mellett szó esik a versenyképességről és az európai migrációs áramlatokról is. Stocker kancellár kétoldalú tárgyalásokat is tervez különböző államfőkkel, köztük Edi Ramával (Albánia), Jakov Milatovićccal (Montenegró), Aleksandar Vučićccal (Szerbia), Nikol Pashinjannal (Örményország) és Vjosa Osmani-Sadriuval (Koszovó).

Az előző csúcstalálkozón 2023 júniusában a moldovai Chisinauban csaknem 50 állam- és kormányfő találkozott, hogy egyértelmű frontot alakítsanak ki az orosz agressziós háború ellen. Ebből az alkalomból az európai zászlók együtt lobogtak az Európa-párti Moldovai Köztársaság zászlóival. Az esemény az ukrán határ közelében zajlott, és a térség geopolitikai feszültségeit tükrözte.

Migrációs és menekültügyi politika Európában

Az egyik központi kérdés, amely a közelgő csúcstalálkozón is szerepet játszhat, a migráció. Az EU-államok jelenleg nagyon megosztottak a migrációval és a menekültüggyel kapcsolatos reakcióikban. Míg a dél-európai országok, például Görögország és Olaszország a migránsok igazságosabb elosztását szorgalmazzák, addig a kelet-európai országok, például Lengyelország és Magyarország az uniós jogot és a genfi ​​menekültügyi egyezményt sértő elszigeteltségre és visszaszorításokra támaszkodnak. A visszaszorítások az EU külső határainál védelmet kereső migránsok erőszakos visszaszorítása.

Az Afganisztánból érkező migránsok számának növekedése a tálibok 2021 nyarán történt hatalomra kerülése óta tovább szította ezt a vitát. Az elmúlt években egyre nagyobb a hajlandóság arra, hogy elszigeteljük magunkat, miközben az EU-nak az emberi jogokra és a menedékjogra kell összpontosítania. A menekültekkel való bánásmód is egyenlőtlen bánásmódot mutat: míg az ukrán háborús menekülteket többnyire szolidaritással fogadják, addig a más válságrégiókból érkező migránsokat gyakran kemény intézkedéseknek vetik alá.

A közelgő tiranai csúcstalálkozó nemcsak a biztonságpolitikai aggályok megvitatásához járul hozzá, hanem döntő lendületet adhat az európai migrációs politikának is, amelynek mind a humanitárius, mind a biztonságpolitikai szempontokra kell összpontosítania. A politikai álláspontok közötti ellentét aligha lehetne egyértelműbb, és sürgős európai szintű megoldásokat igényel.