Nukleáris tárgyalások Rómában: Irán kétségei és Trump fenyegetése a fókuszban!

Nukleáris tárgyalások Rómában: Irán kétségei és Trump fenyegetése a fókuszban!

Az USA és Irán között jelenleg zajló nukleáris tárgyalások 2025. április 18-án Rómában zajlanak. Ezeknek az Omán közvetítésével zajló tárgyalásoknak az a célja, hogy új megállapodás szülessen Irán nukleáris programjáról. Tekintettel a feszült geopolitikai helyzetre, a nyugati országok azzal vádolják Iránt, hogy titokban nukleáris fegyvereket fejleszt ki, amit Teherán hevesen tagad. A tárgyalások politikai feszültségek sorozatát követik, miután az Egyesült Államok 2018-ban Donald Trump kormányzása alatt egyoldalúan kilépett a nemzetközi nukleáris megállapodásból (Joint Comprehensive Plan of Action (JCPOA)).

Trump korábban figyelmeztetett katonai következményekre, ha ezek a tárgyalások kudarcot vallanak. A maszkati tárgyalások első fordulója után mindkét fél "konstruktívnak" minősítette a megbeszéléseket, Irán azonban "komoly kételyeit" fejezte ki Washington szándékaival kapcsolatban. A tárgyalások részeként Washington az urándúsítás maximum 3,67 százalékra való visszatérését, valamint a nemzetközi ellenőrök széles körű hozzáférési engedélyét kéri.

Bizalom és bizonytalanság

Irán ezzel szemben ragaszkodik az atomenergia békés felhasználásához való jogához, és elutasítja az urándúsítás teljes felhagyását. E feszültségek közepette Teherán garanciákat is követel arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Államok többé ne lépjen ki egyoldalúan egy új megállapodásból. A nemzetközi megfigyelők szkeptikusak a tárgyalások sikerének kilátásaival kapcsolatban, az amerikai szankciók és Trump fenyegetései miatt a kölcsönös bizalmatlanság nő. Regionális biztonsági szakértők rámutatnak, hogy bizalomépítő intézkedések nélkül kicsi az esély a tartós áttörésre.

A nukleáris tárgyalások gazdag kontextusa rajzolódik ki, ha az atomalku történetét tekintjük. A 2015 júliusában Bécsben elért diplomáciai siker tizenkét évig tartó tárgyalások eredménye, amelyek során Irán elkötelezte magát nukleáris tevékenységének jelentős csökkentésére. Ennek fejében az ENSZ, az EU és az Egyesült Államok fokozatosan feloldotta a gazdasági szankciókat. Annak ellenére, hogy ez a szerződés formálisan 2025 októberéig érvényes, a jelenlegi fejlemények ismét bonyolították a helyzetet.

Jelenlegi fejlemények és kihívások

Miután az Egyesült Államok kilépett a megállapodásból, Irán megkezdte az urán dúsítását a megengedett szint felett, miközben korlátozta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrzését. A legújabb jelentések szerint Irán jelentősen, 60 százalékra növelte dúsítását. A NAÜ jelentése szerint február elején Iránban közel 275 kg 60 százalékra dúsított urán volt, ami drámai növekedést jelent. Ezek a mennyiségek, ha 90 százalékra dúsítják, elméletileg elegendőek lehetnek egy atomfegyver előállításához.

A technikai szempontok mellett Irán gazdasági helyzete is aggasztó. Irán fizetőeszköze, a riál veszített értékéből, és rekord alacsonyan van. Ez a súlyos pénzügyi és gazdasági válság nehezíti az országot, és dilemmát teremt az iráni kormány számára: miközben az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások ideológiai elutasításával szembesül, szemmel kell tartania a gazdasági realitásokat.

Összefoglalva, a soron következő tárgyalások döntő fontosságúak mind az Egyesült Államok, mind Irán számára. A térségben nagyok a politikai és katonai feszültségek, és bár Irán mind a nyugati államokkal, mind Oroszországgal és Kínával tárgyal, továbbra is látni kell, hogy mindkét fél milyen mértékben hajlandó engedményeket tenni, és megtalálni a kölcsönösen elfogadható utat.

A tárgyalások hátteréről és az iráni geopolitikai helyzetről további információkért ajánljuk a cikkeket Cosmo, bpb és napi hírek.