Armin Wolf az internetes gyűlölet elleni küzdelemben: Tehetetlen az alkotmányos állam?

Armin Wolf az internetes gyűlölet elleni küzdelemben: Tehetetlen az alkotmányos állam?

Az internetes gyűlölet kezelése továbbra is jogi kihívásnak mondható. Armin Wolf, az ORF-ZiB műsorvezetője egy aktuális blogbejegyzésben foglalkozik azokkal a tehetetlen próbálkozásokkal, amelyek a sértések és bűnözői tartalom elleni fellépésre irányultak az X platformon. Wolf rendszeresen szembesül nőgyűlölő, rasszista és politikailag szélsőséges posztokkal, amelyeket egy névtelen fiók terjeszt. A nemzeti és uniós jogi szabályozások – például a 2021-től hatályos Hate on the Internet Combat Act – ellenére a jogérvényesítés lehetőségei ingatagok. Amint Wolf beszámol, az X-nek küldött jelentésnek semmiféle hatása nem volt, mivel a vállalat nem látta saját irányelveinek megsértését.

2024 szeptemberében a vorarlbergi Philipp Längle ügyvéd büntetőfeljelentést tett az ismeretlen szerző ellen, és kérte a felhasználói adatok kiadását. A Bécsi Büntetőbíróság azonban kiadott egy tájékoztatási végzést, amelyet X figyelmen kívül hagyott. Az ír igazságszolgáltatáshoz hasonlóan, amely az adatok fizikai tárolásának hiánya miatt inkompetensnek nyilvánította magát, az Egyesült Államokban végzett erőfeszítéseket is sikertelennek tekintették. Az amerikai hatóságok nem minősítették kiemelt bűncselekménynek. Ezek a tapasztalatok azt mutatják, hogy még a jogi támogatottsággal rendelkező prominenseknek sincs esélyük az ellenségeskedés ellen.

A digitális szolgáltatásokról szóló törvény kihívásai

Az ilyen problémák leküzdésére a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) 2024. február 17-én lépett hatályba. [Tagesschau] jelentése szerint ez a jogi keret az interneten megjelenő illegális tartalmak elleni gyorsabb fellépést, és különösen a gyűlölet és a gyűlöletbeszéd elleni küzdelmet szolgálja a közösségi hálózatokon. A „kapuőrnek” tekintett nagy platformok, amelyeknek több mint 45 millió felhasználójuk van az EU-ban, kötelesek jelenteni a gyanús eseteket a hatóságoknak, és időben eltávolítani az illegális tartalmat. E törvény értelmében az X-hez hasonló szolgáltatók felelőssége a kiskorúak védelme és szolgáltatásaik pszichológiai hatásainak figyelembevétele.

Az előrelépés ellenére úgy tűnik, hogy még mindig sok a bizonytalanság, amelyek hosszadalmas jogi eljárásokhoz vezethetnek. A kritikusok, például Patrick Breyer parlamenti képviselő arra figyelmeztetnek, hogy a jogsértés meghatározása problematikus, és előfordulhat, hogy az országok Európa-szerte törölnek olyan tartalmat, amely csak a területükön illegális.

Intézkedések a gyűlölet leküzdésére

A DSA mellett a „Hate on the Internet Combating Act” kibővített jogi lehetőségeket kínál az internetes gyűlölet leküzdésére. A jogi intézkedések között szerepel egyebek mellett a gyűlöletkeltést keltő posztok bírósági törlése és az elkövetők könnyebb azonosítása, ha ezt a kerületi bíróság kéri. Az online gyűlölet áldozatai pszichoszociális és jogi támogatásban is részesülnek költségmentesen, ami jelentősen javítja helyzetüket.

Az Igazságügyi Minisztérium tagja a 2016 óta működő „Gyűlöletbeszéd tilos” bizottságnak is, amely fontos figyelemfelkeltő munkát végez. Mindazonáltal nyilvánvaló, hogy a jogállamiságot és a meglévő szabályokat, például a DSA-t, gyakran foghíjasnak tekintik. Wolf kritikus következtetést von le: A gyűlöletkeltő posztok elleni jogi lépések útja továbbra is fáradságos és frusztráló, ami jelentős akadályt jelent a platformkapitalizmus struktúrái számára.

Mindezen kihívások fényében az online gyűlölet elleni jogi küzdelem továbbra is kulcsfontosságú társadalmi kérdés, amely átfogó fellépést és szoros együttműködést igényel a jogalkotók, a platformok és a civil társadalom között.